BKK;elektronikus jegyrendszer;

- Döcögős jegyteszt

Az utazóközönség még semmit sem lát abból, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mit tett az elektronikus jegyrendszer bevezetése érdekében, igaz, arra a cég már két ütemben, több mint 6,665 millió eurót (mintegy kétmilliárd forint) költött - számolt be a Világgazdaság. Ahogyan írják, az új rendszer bevezetését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) összesen 54,5 millió euró értékben finanszírozza, a Fővárosi Önkormányzat pedig a teszteléshez 4,3 milliárd forinttal járul hozzá.

A lap kérdésére, hogy a már felhasznált összeget pontosan mire költötte a BKK, csak annyit közöltek: „az elektronikus jegyrendszerre lehívott összeget a szállító által benyújtott és igazolt számlák kifizetésére fordítottuk”. Szerintük egyébként minden az ütemezés szerint történik. Tájékoztatásuk szerint első körben több száz dolgozó kapta meg tavaly decemberben a tesztkártyát, így megkezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme. Ennek célja az volt, hogy a tervezett rendszer kártyakibocsátása hatékonyan és hibátlanul üzemeljen. S mivel az elektronikus jegyrendszer teljes bevezetése után mintegy másfél millió kártya kerül forgalomba, ennek kiemelt jelentősége van a folyamatban.

Igaz, a kártyák használatát a dolgozók nem gyakorolhatják, eddig ugyanis egyetlen kártyaleolvasót sem helyeztek el a fővárosban. A projektnek több hiányossága is van még, az adatkapcsolatok és tranzakciós rendszerek elkészítése jelenleg is zajlik, ezen a BKK és a Scheidt & Bachman nevű cég közösen dolgozik. A több mint tízezer érvényesítőkészülék sem működik még, felszerelésükre mintegy 2500 jármű vár. Mint ahogyan a metró mellett kapuval nem lezárható HÉV-állomásokra sem helyezték még el a 450 érvényesítőkészüléket. Erre a BKK-nak egyébként 2017. decemberéig van ideje, ígéretük szerint azonban már az idei év második felében sort kerítenek a felszerelésre. Az új jegyrendszer végleges üzembe helyezése pedig 2018-ra várható.

A tárgyi adományozás gyakorlata hazánkban alig ismert, a vállalatok elhanyagolható része él ezzel a lehetőséggel. A Humusz Szövetség most ezen változtatna, így programjával összekötné a cégeket az adományfogadókkal. A szövetség célja, hogy a termelés és a mindennapi működés során keletkező anyagmaradékokat, tárgyakat eljuttassák olyan oktatási intézményekhez, kézműves csoportokhoz, amelyek kreatívan újrahasznosíthatják azokat. Ezzel a nyilvánvaló szociális előnyök mellett a környezetvédelem szempontjából is hasznos, hiszen a felajánlott dolgok nem kerülnek hulladéklerakóba vagy égetőbe.