Halomban álltak a cipők tegnap délelőtt a budapesti Széchenyi István téren, amelyek a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Belügyminisztérium tőszomszédságában fekvő parkban azokat a Quaestor-károsultak képviselték, akik nem tudtak eljönni arra a tüntetésre, amelyet a Fidesz és kormány közelinek tartott Quaestor Értékpapír Zrt. bedőlésének első évfordulójára időzítették a szervezők. A híd közepére molinót függesztettek ki a károsultak "Quaestor-gate – Nem hagyjuk!” - felirattal.
Az ellen tiltakoztak, hogy azt az első Quaestor törvényt, amely lehetővé tette volna a kártalanításukat, a kormány nem hajtotta végre, viszont az Országgyűlés döntött egy úgynevezett második Quaestor törvényről, amely már jócskán megnehezítette a kártalanítást. A tüntetésen is felszólaló Szakács László szocialista képviselő lapunk érdeklődésére elmondta: még mindig nem tudni, mi lett a Quaestor-ügyben eltűnt 210 milliárd forint sorsa? Jellemző módon, egy a jelenlegi kormányzathoz közelálló brókercég bedőlése után az ügyészség csak immel-ámmal nyomozott, ha nem tudják kideríteni a pénz útját, akkor az vagy az alkalmatlanságukat, vagy a nem akarásukat bizonyítja.
Szakács László azt a kérdést is feszegette, vajon kinek lopták el a százmilliárdokat, kinél van a károsultak pénze? Ha nem sikerült megtalálni a pénzt, és a 11 meggyanúsított személy mellett a többi feltételezett bűnelkövetőt, akkor Polt Péter legfőbb ügyésznek le kell mondania - javasolta a szakpolitikus. Az országgyűlési képviselő úgy foglalta össze lapunknak a második Quaestor törvény lényegét, hogy az úgy rendelkezik: a károsultak lemondhatnak kötvényeik 2008-tól számított hozamáról, és a kártalanításukból levonnak 11 százalékos önrészt. Aki elfogadja ezt a konstrukciót, az egyúttal eltekint a további követeléseinek érvényesítési jogáról. Ha viszont nem fogadja el, akkor esetleg egy vasat sem kap! Csakhogy a döntésükhöz ismerniük kellene az érintetteknek, hogy mekkora fellelhető vagyona van a Quaestornak?
Mivel ez bizonytalan, így a károsultak akár meg is támadhatják a második Quaestor-törvényt az Alkotmánybíróságon, a tulajdonhoz kötődő rendelkezési jog sérülése miatt. Az ellenzéki politikus lapunknak megjegyezte azt is, hogy módosító indítványt fog benyújtani ehhez a jogszabályhoz, avégett hogy - egyebek mellett - ne vehessék el a károsultak jogorvoslathoz fűződő jogát.
A pórul jártak egyharmadának, nem egészen 11 ezer érintettnek aláírásával meg lehet bízni egy szakjogászt, vagy közgazdászt, hogy a hitelezői választmányba bekerülve kérje ki a vagyonleltárt - így szól a jogszabály. Az aláírásgyűjtés már a tüntetésen meg is kezdődött. A Quaestor károsultak, ha kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket, a strasbourgi nemzetközi bírósághoz is fordulhatnak.
Felháborító, hogy a kormány egy olyan telken akar felépíteni olimpiai létesítményeket, ami a jelenleg Quaestor érdekeltség, egy 33 hektáros pesti Duna-parti terület. A több tízmilliárdot érő telek legalább részben fedezhetné a kártalanítást - állította felszólalásában Kálmán Pikó István, a károsultak egyik képviselője. Azt is kifogásolta, hogy a 6 millió forint alatti követeléssel rendelkező 22 ezer károsult sem kapta meg eddig a törvény szerinti járandóságát.
A felszólalók egyebek mellett követelték, hogy a jegybank ne műkincsekre, ingatlanokra, ellenőrizhetetlen alapítványokra költsön 260 milliárd forint közpénzt, hanem fizesse ki a károsultakat. Azt is szóvá tették, hogy a költségvetésből ne Orbán Viktor "játékaira, agyament passzióira, külföldi fociklubokra, pártokra, hitelekre, egyházakra, külföldi magyarok szavazataira, plakátokra, felesleges konzultációkra pazarolják a közpénzt". "Követeljük, hogy ez a korrupt kormány ne a mi pénzünkből fizesse a pimaszul magas állami fizetéseket" - hangzott még el a tüntetésen.
Lapunk megtudta, hogy a Quaestor károsultak részt vesznek majd a március 15-én a Hősök terére meghirdetett pedagógus tüntetésen is.