A civil szervezet közleménye szerint, ha migrációs válsághelyzet alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetését érti, akkor "a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át", a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva.
A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy milyen feltételek mellett lehet bevezetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján - írták, hozzátéve: a bejelentés "a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása", amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról.
Hangsúlyozzák, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor hirdethetné ki a kormány, ha az előző hónapban napi átlagban legalább 500 menedékkérelmet nyújtottak volna be (vagy az előző két hétben napi 750 vagy egy hétben napi 800 menedékkérelmet regisztráltak volna átlagosan); vagy a tranzitzónákban az előző hónapban napi átlagban 1000 ember tartózkodott volna (vagy az előző két hétben napi 1500 vagy egy hétben napi 1600 ember átlagosan); vagy olyan, a migrációval összefüggő körülmény alakult volna ki, amely közvetlenül veszélyeztette volna valamely település közbiztonságát. Ezen feltételek közül azonban egyik sem teljesült - áll a közleményben.
A Helsinki Bizottság kitért arra: a kormány érve, mely szerint a balkáni útvonal lezárása beláthatatlan következményekkel jár, jogellenes, mivel "spekulatív várakozások nem indokolhatnak egy ilyen horderejű döntést". Ezenfelül a döntést gyakorlati szempontból is teljesen érthetetlennek nevezték, hiszen - írták - ha valóban lezárul a balkáni útvonal, akkor a mostaninál jóval kevesebb migráns érkezik majd Magyarországra.
