MNB;posta;normakontroll;Áder János;

Matolcsy bankelnöki kinevezése: mosolycsere - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Áder alkotmányos vétót emelt

Előzetes normakontrollt kért Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab). Az államfő a jegybank-törvény esetében kifogásolta az "adateltitkolást" és a visszamenőleges hatályt, a postatörvénynél csak az utóbbit és a jogszabály azonnali hatályba lépését tette szóvá. Az Ab-nak 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.

"Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek" - indokolta közleményében Áder János köztársasági elnök, miért küldte előzetes normakontrollra az Ab-hoz a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvényekkel kapcsolatos, a parlament által a múlt héten elfogadott módosításokat. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontja a jogbiztonság alkotmányos védelme - írta az államfő. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia - tette hozzá. 

Az MNB-ről szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt módosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok (és egyéb társaságok) gazdálkodási adatai, így a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, azt eltitkolhatnák a nyilvánosság elől. Ez a módosítás visszaható hatályú lenne, pontosabban a folyamatban lévő ügyeket is érintené. Márpedig több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadni.

Éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők-e, így megismerhetők-e a jegybank alapítványai által kezelt források. Kövér László a szavazás másnapján azt mondta, közpénzről van szó, bár a házelnök előző nap a javaslat mellett voksolt. A sajtó Kövér ellenállása jelének tudta be, hogy aláírásával kivárta a rendelkezésére álló ötnapos időkeretet. Véleményének ellentmond, ahogyan a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos megpróbálta a nyilvánosságnak megmagyarázni, hogyan válik a közpénz magánpénzzé az alapítványokban. Az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Péterfalvi Attila szerint az alaptörvény, az infotörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.

A szocialista Tóth Bertalan a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletére is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jegybank alapítványai közpénzt kezelnek. A DK az elfogadás esetére kilátásba helyezte, hogy az Európai Unióhoz fordul. Ugyancsak tiltakozott a PM, a Magyar Liberális Párt, valamint az Együtt is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt közölte: bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon az MNB státusáról, de ha kell, kész közreműködni a probléma megoldásában.

TI: a vétó győzelmét szeretnénk
Ligeti Miklós üdvözölte Áder János döntését, ám szerinte az államfőnek már korábban is lépnie kellett volna. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta: szervezetük másfél éve hangoztatja, hogy a jegybanki alapítványok pénze is közpénz, s korábban több alkalommal is kérték az államfő segítségét olyan helyzetekben, amikor az állam szűkítette a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát. Példaként említette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 2013-as és 2015-ös módosításait, valamint a Paks II. beruházás titkosítását. Ligeti felhívta a figyelmet: a postatörvénnyel kapcsolatban Áder a közérdekű adatok megismerhetőségét érintő rendelkezéseket nem kifogásolta. Hozzátette: gondolkodnak azon, szakmailag hogyan tudnák segíteni az Ab munkáját. „Nyilván elfogultak vagyunk, a vétó győzelmét szeretnénk érvényre juttatni” – tette hozzá.

Az államfő által visszaküldött másik jogszabály, a postatörvény módosítása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál. A postatörvénnyel kapcsolatban Áder nem csak az azonnali hatályba lépést kifogásolta, hanem a törvény visszaható hatályát is. Az államfői vétó nyomán az Ab-nak soron kívül, legfeljebb 30 napon belül kell döntenie. Ha nem talál kivetnivalót a törvényekben, Áder köteles aláírni őket, ellenkező esetben az Országgyűlés újratárgyalja.

Morgás
Áder János morog. Komolyabban morog, mintha csak a Háznak küldte volna vissza az MNB-törvényt, ahol néhány vessző áthelyezésével egy hang nélkül újra átment volna az, amit állítólag Matolcsy György elnök külön kérésére, kormányfői szemhunyással kreáltak. Az, ami Kósa Lajos fejében hirtelen világosságot teremtett arra nézvést, mi a közpénz és mi a magánpénz, jóllehet csak Matolcsy rakta egyik zsebéből a másikba a milliárdokat. Mert nem volt elég, hogy a jegybank olyasmivel foglalkozik, amihez semmi köze, nem elég, hogy a dicsőségnek fogják fel, hogy nyereséget termel, a Matolcsy-féle alapítványokat mindenestől lepellel is leborítanák a közönség szeme elől. Láttuk, korábban mire mire ment Áder, amikor visszaküldött a Háznak néhány alkotmányellenesen szagló passzust. Semmire. Most az Alkotmánybíróságon a sor. A szomorú az, hogy már senki sem kíváncsi, mint mondanak a bírák a köz- és magánpénzekről, hanem, hogy milyen bizonyítványt állít ki magáról az Ab. Ellent mer-e mondani - még csak nem is a hatalomnak, hanem magának az unordoxia nagymesterének - egy olyan "liberális szecskaügyben", mint a nyilvánosság tisztánlátása az állami pénzügyekben.
F. R.



Az MSZP azt firtatja, milyen információk indokolták a migrációs válsághelyzet egész országra történő kiterjesztését. Tóbiás József elnök-frakcióvezető közleményében arra reagált, hogy Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette: a kormány az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet.