kiállítás;nagyszentmiklósi aranykincs;

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

- Kiállítás a nagyszentmiklósi aranykincsről

A kora középkor egyik legjelentősebb aranyleletéről, a nagyszentmiklósi aranykincsről nyílik kiállítás pénteken a szegedi Móra-múzeumban. 

1799-ben egy szerb szőlősgazda árkot ásott Nagyszentmiklós határában: a munka közben talált rá a felbecsülhetetlen értékű aranyedényekre, amelyek összsúlya körülbelül 10 kilogramm volt. A kincs darabjai kereskedőkön keresztül jutottak el Pestre, ahol végül a Boráros tér névadója, Boráros János városbíró gondoskodott összegyűjtésükről. A nagyszentmiklósi aranykincs végül Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba került.

Mivel a megtalálók a kincs létét eltitkolták, nem kaptak semennyi pénzt a kamarától, ezért a szőlősgazda felesége, Ikonia többször ment Bécsbe, hogy "megtalálói jutalmát" kikönyörögje. Ikonia "őszinte" vallomása során kiderült, hogy a 23 aranyedény melletti apróságokat - fülbevalók, edények letört fülei - beolvasztották és saját ékszereket készítettek ezekből. A leletegyüttes tartalmazott egy keresztet is, ennek eltűnése régészeti szempontból komoly veszteség, mert segített volna pontosan meghatározni, mikor és hol készülhettek a tárgyak - közölte a szakember.

A kincset a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi közgyűjtemény tulajdonában van a leletegyüttes 20. század elején készült galvanoplasztikai másolata, melyet most a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a múzeum földszinti termeiben kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok fémművességével és ötvösművészetével is.

Három évvel a Musée d'Orsay-beli bemutatkozás után a párizsi Musée du Luxembourgban nyílt kiállítás tegnap este a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének csaknem száz remekművéből, többek között Dürer, Veronese, El Greco, Tiepolo, Cézanne, Rodin, Stuck, Kokoschka, Schiele, Rippl-Rónai, Munkácsy és Vaszary alkotásaiból.