Döntöttek: lezárták a határokat
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - ezt a magyar miniszterelnök mondta újságíróknak kedden. Szerinte eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.
A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők "hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon" - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.
Nincs egyezség a törökökkel
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.
Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői. A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.
Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor.
Orbán vétózott
Hétfőn este különegyeztetések kezdődtek a 28 európai uniós (EU) tagállam között, miután Orbán Viktor megvétózta a Törökországból befogadni tervezett menekültek kötelező európai szétosztását célzó javaslatot – írta az MTI. Az EU-csúcs nemcsak Orbán miatt szakadt félbe, korábban Ahmet Davutoglu török miniszterelnök állt elő újabb követelésekkel: Ankara többet tenne a migránsáradat megfékezésére, mint amennyiről eddig tárgyaltak, de cserébe többet is kér. Dupla annyi pénzt, összesen 6 milliárd eurót követelnek a szíriai menekültek török területen történő ellátásához 2018 végéig, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások azonnali felgyorsítását, valamint a törökök uniós vízummentességének előrehozatalát, már idén tavaszi bevezetését. Törökország ezért cserébe hajlandó visszafogadni azokat a nem szíriai menekülteket, akiknek menedékkérelmét az uniós országokban elutasítják. Ankara eddig csak a területi vizein feltartóztatott (Nyugat-Európába tartó) menedékkérőket fogadta vissza.
Az újabb török követeléseket Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a nap folyamán erősítette meg, miután a tárgyalásokról számos információ már kiszivárgott. Az uniós vezetők hétfőn munkaebéden kezdtek egyezkedni a török miniszterelnökkel, ám az pattanásig feszültté válhatott, hiszen az EU és Törökország közötti, novemberben létrejött egyezmény végrehajtása helyett állt elő az újabb igényeivel Ankara. Éppen ezért a 28-ak már egy újabb tervezetről vitatkoztak – Orbán ezt vétózta meg –, és noha ez eredetileg nem szerepelt a programban, este ismét összeültek Davutogluval, ám a tárgyalások megszakadtak.
„Az EU külső határait le kell zárni, a migránsok közvetlen áthelyezéséről pedig szó sem lehet. Magyarország esetében legalábbis semmiképpen” – jelentette ki Orbán Viktor a rendkívüli csúcsra érkezve. A kormányfő szerint helyre kell állítani a törvényességet, a schengeni megállapodás alkalmazása szükséges, hogy senki ne léphessen be engedély és regisztráció nélkül Európába. Azt is hangsúlyozta, hogy szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, a kormányfő szerint nincs esély arra, hogy a magyar kormány bármilyen engedményt is tegyen ebben.
Ezt követően meg is vétózta ezt, ám már a hétfői török húzás is pikánsnak tűnt, mert a tárgyalások idején Recep Tayyip Erdogan török elnök az EU-t ostorozó beszédet mondott, kifogásolva, hogy az EU és Ankara között született novemberi megállapodás sem teljesült eddig. Csakhogy ezt épp a török fél nem teljesítette, hiszen a menekültügyi rendszer nem felel meg az emberi jogi követelményeknek, az International Organization of Migration szervezet adatai szerint Törökország felől csak az idén 120 369 menekült lépett be Görögországba, és 321 ember halt meg a tengeri úton.
Mindezek, valamint a török vezetés részéről érkező fenyegetések miatt tárgyalt hétfő hajnalig Brüsszelben a német kancellár a török kormányfővel. Ezután Davutoglu azt nyilatkozta: bízik abban, hogy a csúcs fordulópontot jelent majd Törökország EU-s csatlakozását illetően is. Kijelentette: „Törökország kész együtt dolgozni az EU-val, Törökország kész az EU tagja lenni.” Csakhogy sokkal inkább zsarolásként volt értelmezhető ez a mondat estére, hiszen Törökország a követeléseivel lényegében patthelyzetet idézhetett elő, ráadásul az EU vezetőinek nemcsak Ankarával, egymással is lett volna éppen elég dolguk a csúcson.
Úgy tűnik, hogy az EU vezetői egyre nagyobb számban támogatnák a nyugat-balkáni útvonal lezárását a menekültek előtt, ami ellen Görögország érthető okból hevesen tiltakozik. Ezt erősíti egy, még délelőtt kiszivárgott zárónyilatkozat-tervezet is, mely szerint az „illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.” Első körben a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) szorgalmazták a macedón–görög határ lezárását, arra hivatkozva, hogy Görögország képtelen megfelelően ellátni a schengeni határ védelmét, és nem regisztrálja megfelelően a menekülteket. A Berlinből sokat bírált határzárat később Ausztria is a zászlajára tűzte. A zárónyilatkozat tervezete úgy szólt, a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott 700 millió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát. Athén persze nehéz helyzetben van, hiszen Macedónia lezárta a közös határszakaszt, ahol mostanra több tízezer menekült gyűlt össze.
