A Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia a voksok 28,65 százalékát szerezte meg. Egy ilyen eredmény, pirrusszi (veszteséggel is felérő) győzelemként értékelhető, ugyanis mind a voksolás előtti felmérésekhez, mind a négy évvel korábbi eredményekhez képest visszaesést jelent a párt számára. A számok azt mutatják, hogy Robert Fico elveszítette a lehetőségét annak, hogy önállóan alakítson többséggel rendelkező kormányt, sőt - a többi befutó összetételét és eredményeit tekintve - az is kérdésessé vált, hogy képes lesz-e koalíciós kormány megalakítására.
Robert Fico a pártja által elért eredményre reagálva azt mondta: jobb szereplésre számítottak, de ennek ellenére tény, hogy a választásokat megnyerték, ami arra kötelezi őket, hogy megpróbáljanak kormányt alakítani. A leendő parlament összetételéről azt mondta, hogy "nagyon összetett a helyzet". Arra a kérdésre, hogy mely pártokat készülnek megszólítani koalíciós ajánlattal, kitérő választ adott.
A második legjobb eredményt a Szabadság és Szolidaritás nevet viselő liberális mozgalom szerezte 11,47 százalékkal. A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom végzett, a Daniel Lipsic nevével fémjelzett Nova párt jelöltjeit is listáján indító mozgalom a voksok 10,74 százalékát kapta. A negyedik legjobb eredményt a Szlovák Nemzeti Párt érte el a szavazatok 8,74 százalékát megszerezve, az ötödik helyre pedig meglepetésként a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS) futott be 8,17 százalékkal.
A hatodik hely a Most-Híd vegyes párté 6,61 százalékos eredménnyel. A hetedik helyen, meglepetésként - a Boris Kollár vállalkozó vezette Család vagyunk (Sme rodina) nevet viselő csoportosulás áll 6,58 százalékkal. A nyolcadik helyen egy eddig ugyancsak parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) áll, nekik a választók 5,47 százaléka szavazott bizalmat.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,46 százalékát szerezte meg, így az 5 százalékos küszöb miatt nem jutott be a szlovák törvényhozásba. "Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni" - jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Hangsúlyozta: nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége. Az MKP eredményéről azt mondta, hogy a politikai megosztottság nagyon komolyan befolyásolta a választás eredményét, a párt vezetősége a végeredmények kiértékelését követően majd levonja a konzekvenciákat.
Bugár Béla szavaz MTI Fotó: Krizsán Csaba
Hasonlóan borúlátón értékelte pártja szereplését Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Mint mondta: kétszámjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. Bugár Béla egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a parlamentbe bekerült pártok közül melyekkel folytatna koalíciós tárgyalásokat.
Megfigyelők szerint a parlamenti választás eredménye rendkívüli meglepetésként értékelhető, és egyidejűleg megkérdőjelezi a pártok támogatottságáról készített előzetes felmérések megbízhatóságát, amelyek a parlamentbe bejutó 8 párt közül legalább kettőnek, a Boris Kollár vezette Család vagyunk (Sme rodina) és a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk - Néppárt várható eredményét alaposan a bejutási küszöb alá mérték. A választás részvételi aránya 59,39 százalék volt, ami némileg meghaladta a 2012-es előrehozott parlamenti választásokét.
Milyen kormány alakulhat?
Még a voksolás előtt elemezte a helyzetet a Népszava. Ebből a cikkből idézünk.
Sok a bizonytalansági tényező, az azonban bizonyos, hogy a Smer és a Szlovák Nemzeti párt (SNS) házassága lenne a lehető legrosszabb megoldás. Csúcsra járatnák a menekültellenes kampányt, s bár a „nemzetiek” már nem számítanak annyira szélsőségeseknek, mint Ján Slota idejében, s a kampány során sem terítették ki a magyar kártyát, valójában nehéz megjövendölni, mire lehetne számítani, ha az SNS a 2006-2010 közötti időszak után bekerülne a kormányba. A pártok kommunikációját vizsgáló Bisnode tanácsadó és adatfeldolgozó felmérése szerint a pártpaletta leginkább félrevezető politikai ereje az SNS. A politikai erő kommunikációjának vizsgálatából kiderült, hogy habár az Andrej Danko által irányított SNS kampányszlogenje épp a „szakszerűség”, a kutatás alapján a párt kommunikációját nagy jóindulattal sem lehetne „szakszerűséggel” vádolni. Az SNS számára kapóra jött a menekültválság, amelyet a nemzeti identitást és hagyományokat fenyegető veszélyként állított be.
A Smer szintén a menekültekkel riogatott, de valamivel mérsékeltebben a jobboldali radikálisoknál – állapította meg a Bisnode. Ficóék retorikájából legalább az az állítás hiányzott, hogy a migránsok a szlovák nemzeti identitásra is veszélyt jelentenek.
A Smer kampánya ugyanakkor rendkívül agresszív volt, állandó célpontjai közé tartoztak az újságírók, akiket nem kis gőggel támadott. Érdekes ugyanakkor, hogy a felmérés szerint Bugár Béla pártja, a Híd-Most kommunikál legracionálisabban.
Andrej Danko 2012-ben került az SNS élére, ahol a magyarellenes Jan Slotát váltotta, s meghirdette a párt új programját, amelyben a tisztességes politikára helyezte a hangsúlyt. A Focus elemzője, Martin Slosiarik elmondta, Danko rokonszenvre tett szert nemcsak a nemzetiek, hanem más pártok szavazóinak körében is, így a 3,5 százalékos támogatottságot nyolc körülire tornászta fel.
Ha valóban összejönne a Smer és az SNS házassága, az semmiképpen sem lenne jó hír Európa számára, igaz, ez esetben sem várható jelentősebb változás a jelenlegi Fico-kormány politikájához képest. A miniszterelnök a menekültkérdésben ugyan eddig is sok borsot tört az EU orra alá, de gazdaságpolitikájában nem talált kivetni valót az EU, a gazdasági válságot kiheverte, s öt éve nem nőtt ilyen mértékben a GDP, mint most. A pozsonyi Statisztikai Hivatal közlése szerint a bruttó nemzeti termék 2015 utolsó három hónapjában 4,2 százalékkal emelkedett 2014 azonos időszakához képest. Összességében 2015-ben a növekedés 3,6 százalékos volt, amely javarészt a hazai kereslet gyarapodásának volt köszönhető. Az Európai Bizottság úgy véli, az idei évben a növekedés üteme 3,2 százalékos lesz.
A GDP emelkedése persze azért messze nem mond el mindent a társadalom hangulatáról. A Smer jelentős népszerűségvesztést szenvedett el az eltelt két hónap alatt, elsősorban a pedagógusok sztrájkja miatt. A közoktatás finanszírozása nincs megoldva, s a káoszt mutatja, hogy a törvénykezési időszak alatt három oktatási miniszter váltotta egymást a tárca élén. Bár a pedagógusok már 2015-ben háromszor is kifejezésre juttatták elégedetlenségüket, a minisztérium nem igazán vette komolyan őket. Ez a lekezelő bánásmód a felmérések szerint visszaütött, igaz, mivel a közvélemény-kutatások adatai nagyon eltérőek, ezért messzemenő következtetéseket ezekből sem szabad levonni.
A választás másik kérdése, mi lesz Fico sorsa? Már régóta tartja magát a pletyka, hogy kezd elege lenni a kormányzásból. Ezt igazolta, hogy 2014-ben indult az elnökválasztáson, a kormányfőit felcserélte volna a békésebb államfői székre, ám alulmaradt Andrej Kiskával szemben, mindössze 40 százalékot szerzett a második elnökválasztási fordulóban.
Mindenesetre tartja magát a hír, hogy Fico a visszavonulásra készül, s a következő kormányzási időszak során átadja a helyét a Smer egy új üdvöskéjének. Azért maradt még a párt élén, mert nyilvánvaló mindenki számára, hogy ő e politikai erő első számú arca, s távozása esetén több százalékkal eshet vissza a tömörülés népszerűsége, ami a mostani voksolás előtt végzetes is lehetett volna.