csalás;A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala;díjfizetés ifelhívások;

- Becsapós díjfizetési felhívásokkal verik át a cégeket

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára. 

Számlának tűnik, de nem az

A Hivatal tájékoztatása szerint több cég szabadalmi, illetve védjegybejelentésekkel, továbbá védjegyoltalom megújításokkal kapcsolatban - hivatalos számla látszatát keltő - kéretlen díjfizetési felhívásokat küld magyarországi bejelentők, jogosultak részére. A levelek a szabadalmi, illetve védjegybejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek, de nem azok. Legtöbbször csak a levélben található apró betűs tájékoztatóból derül ki, hogy valójában egy adatbázisba való bekerülést, „publikálást" ajánl a cég a befizetett összegért.

”Amennyiben ilyen megtévesztő díjfizetési felhívást tartalmazó levelet kap valaki, mindenképp győződjön meg annak eredetéről, tartalmáról, továbbá a kínált szolgáltatás jellemzőiről. Különösen ajánlott a kiszámlázott összeg rendeltetésének és a levélen szereplő bankszámlaszámnak az ellenőrzése.” – hívja fel a figyelmet dr. Lantos Judit, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda védjegyjogi szakértője.

Az SZTNH nem áll kapcsolatban olyan vállalkozásokkal, amelyek megtévesztő díjfizetési felhívásokkal keresik meg a bejelentőket és a védjegyjogosultakat. A Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az e cégek által nyújtott szolgáltatások semmilyen kihatást nem gyakorolnak az általa intézett iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatására, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére. A „védjegypublikálás", illetve más hasonló "megújításra" vonatkozó megtévesztő szolgáltatás felajánlása a magyarországi, közösségi illetve nemzetközi védjegyoltalom megszerzésére illetve fenntartására semmilyen kihatással nincs.

Az elrettentő példák

Az SZTNH honlapján külön figyelmeztet, és nagyszámú példát hoz fel arra, hogy milyen cégektől érkezhetnek megtévesztő díjfizetési felhívások.

„Nagyon fontosnak tartom a magyarországi védjegybejelentők illetve védjegyjogosultak figyelmét felhívni erre a sajnálatos gyakorlatra, hiszen ha nem rendelkeznek kellő jártassággal és információval a védjegy bejelentésével és megújításával kapcsolatosan, akkor könnyen azt hihetik,hogy a kapott díjfizetési felhívás teljesítésével a védjegyoltalmat megszerezhetik, illetve fenntarthatják. Ez történt egyik ügyfelünk védjegye esetében is, akia számukra oltalom alatt álló magyar nemzeti védjegy tekintetében kapottegy átutalási megbízást. A felhívás védjegypublikálás tárgyat jelölt meg, két éves időtartamra, és 217.500,- Ft összeg fizetésére szólított fel. Szerencsére a cég rögtön jogi képviselőjéhez, azaz ügyvédi irodánkhoz fordult, így még időben el tudtuk számukra magyarázni, hogy semmiképpen ne teljesítsenek kifizetést. A számlát kiállító cég Ausztriában van bejegyezve; ez a bevett gyakorlat, hogy mindig más országban lévő székhelyű cég adja az ilyen jellegű megtévesztő ajánlatot.” – mondta el dr. Lantos Judit.

„Sajnos nem mindig sikerül az ügyfeleinknek elkerülni a téves kifizetést, annak ellenére, hogy fel szoktuk hívni a figyelmüket arra, hogy irodánkon kívül e tárgyban semmilyen más cég fizetési felhívására ne teljesítsenek. A közelmúltban például egyik ügyfelünk egy európai közösségi védjegyével kapcsolatosan kapott hamis számlát, amelyet sajnos ki is fizettek cégen belül, anélkül, hogy minket megkérdeztek volna; utólag pedig már sajnos nem tudtunk segíteni. Hasonló történt minap egy másik ügyfelünknél is, akinek a javára nemzetközi védjegyoltalom áll fenn a világ számos országában. 

Máshol is felfigyeltek a problémára

Magyarországon nemcsak a magyar nemzeti védjegyek élveznek védjegyoltalmat, hanem az ún. közösségi védjegyek is (angolul: community trademark vagy röviden CTM), amelyeket a spanyolországialicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (angolul OHIM, vagyis Office forHarmonizationinthe Internal Market) veszi nyilvántartásba. Az OHIM honlapján szintén megtalálható figyelmeztető oldal a megtévesztő díjfizetési felhívásokkal kapcsolatban, és az alábbi linken lévő dokumentumösszegyűjtve tartalmazza a különböző cégek által kiadott megtévesztő számlákat, amely lista 80. oldalán a szóban forgó WPTS cég is szerepel.

Ugyancsak oltalmat élveznek Magyarországon a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) az ún. Madridi Megállapodáson és Madridi Jegyzőkönyvön keresztül külföldi bejelentők által bejelentett olyan nemzetközi védjegyek, amelynek oltalmát Magyarországra is kiterjeszteni kérték. A WIPO honlapján is szerepel figyelmeztetés a megtévesztő díjfizetési felhívásokról.

Magyarország nagyobb része – a hét NUTS2 régióból négy – a legszegényebbek közt szerepel - az Eurostat adatai szerint. Míg 2014-ben Belső-London nyugati felében majdnem tizenháromszor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. Ez a két magyar régió az EU tíz legszegényebb területe közé tartozik, ahol az uniós átlag alig több mint negyven százalékát termelik meg az emberek. Nem sokkal jobb a helyzet a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön sem: az egy főre eső GDP az uniós szint felét sem éri el, és a húsz legrosszabb közt szerepel- írja a Világgazdaság.