Biztosra lehetett venni, hogy az ellenzék szavazataira Hashim Thaci nem számíthat. Annál is inkább, mivel a három legnagyobb koszovói ellenzéki párt két hétig tartó egész napos tüntetéseket jelentett be kedden annak érdekében, hogy megakadályozza az új köztársasági elnök megválasztását. Az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) tagjai sátrakat állítottak fel a pristinai kormány és a parlament épülete előtt, a rendőrség pedig megerősített erőkkel védte a kormányépületeket. Pénteken több mint ezer rendőr óvta az objektumokat a két-háromezer fős tiltakozó tömegtől, amely késő délután, a voksolással egy időben, Molotov-koktélokkal dobálta meg a rendőröket, akik könnygázzal reagáltak erre, majd visszaszorították a tüntetőket. Az összeütközések során tizenketten sérültek meg.
A biztonsági szolgálatok a parlament épületében is nagy erőkkel voltak jelen, mégsem tudták megakadályozni, hogy az ellenzéki képviselők ismét könnygázgránátot aktiváljanak az ülésteremben. A házelnök több ellenzéki képviselőt felfüggesztett, volt, akit rendőrök vezettek el. A rendbontás miatt többször rövid időre meg kellett szakítani az ülést, amelyen heves vita folyt Thaci megválasztásáról. Az ellenzék bírálta a politikus egész eddigi tevékenységét, emellett korruptnak, hataloméhesnek és megosztó személyiségnek nevezték, az alkotmány szerint viszont - fogalmaztak - a köztársasági elnöknek egységesítenie kell a nemzetet.
Az ellenzék szeptember óta tojásdobálással, fütyüléssel és könnygázzal akadályozza a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával tavaly augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról, és bejelentették: mindaddig akadályozzák a munkát, amíg követelésük nem teljesül. A Hashim Thaci elnökké választása elleni tiltakozás újabb pontja volt az ellenzéki egyet nem értésnek.
Hasim Thaci hat évig, a Szerbiától való függetlenség 2008-as kikiáltásától 2014-ig volt miniszterelnöke a többségében albánok lakta Koszovónak. A kilencvenes évek elejétől a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője volt. Az 1998/99-es koszovói háború után lépett politikai pályára, megalakította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK). A 2014-es választásokat ugyan a PDK nyerte meg, a koalíciós tárgyalások után azonban Thaci nem maradt miniszterelnök, hanem kormányfő-helyettesként és külügyminiszterként folytatta politika pályafutását. Azonban már akkoriban szárnyra kaptak a hírek, amelyek szerint Hashim Thaci a köztársasági elnöki székre vágyik, így a koalíciós megállapodás nem hivatalos részeként a kormányfővé váló Isa Mustafa és pártja leendő támogatásáért cserébe mondott le a miniszterelnökségről.
Pristinai politikai elemzők szerint annak ellenére sem kizárt, hogy előre hozott választást tartanak Koszovóban, hogy Hashim Thaci lett az elnök, a politikus ugyanis ezzel a lépéssel az elégedetlen állampolgárok és az ellenzéki politikusok szimpátiáját is elnyerheti, ő pedig - a választások eredményétől függetlenül - érinthetetlen marad.
Más szempontból viszont nem marad érinthetetlen, amennyiben a közeljövőben felálló, az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején az UCK által elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság beidézi, és bűnösnek találja. Az UCK tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták őket, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Thaci neve is felmerült. Ő azóta is tagadja a vádakat.
