A kozmonautarobot terve nem új keletű. Azt már a múlt év tavaszán tudni lehetett, hogy olyan újfajta roboton dolgoznak évek óta, amelyet alkalmassá akarnak tenni számos tevékenység elvégzésére. Akkor elsősorban még csak arról volt szó, hogy a robot autót vezessen, bonyolult technikai eszközöket kezeljen, és nem utolsó sorban háborús viszonyok között helyettesítse az emberi közreműködést. A robottechnika előtérbe helyezésére utalt az is, hogy Putyin elnöknek bemutatták, hogy az emberi agy impulzusaival miként lehet irányítani egy harci tevékenységre alkalmassá tett robotot. A technikus parancsára a robot öt pontos lövést adott le a célpontra egy terepjáróról, amellyel aztán egy kört tett meg a kijelölt pályán. A módszer előnye, hogy eközben az irányító ember bármilyen más tevékenységet is folytathat, nincs számítógéphez kötve. Sikerült a parancsok számát is növelni, amelyeket a robot képes felismerni.
Innen jutottak el az „Avatar” kikísérletezéséig, amely már a legveszélyesebb helyzetekben is helyettesítheti az embert a világűrben. Segítségével nemcsak tudományos kísérletek végezhetők el egy Hold, vagy egy Mars expedíciónál, hanem magának az űrállomásnak a működtetésében is szerephez juthat a legénység tagjaként. Az „Avatarnak” nincs szüksége védőöltözetre akkor sem, ha kilép a világűrbe és a kapott parancsok alapján veszélyes műveleteket hajt végre. Rogozin miniszterelnök-helyettes szerint a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok megteremtésével véget ér majd az az időszak, amikor az oroszok csak irigykedve tekintettek az amerikai egyetemi laboratóriumokra, ahol megteremtették az egyedi robottechnikát. Az International Federation of Robotics, nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint a robottechnikai irányítás fejlesztésére évente 14 és fél milliárd dollárt fordítanak a világban. Japán áll az élen, a piac több mint a felét uralta 2013-ban. Németország, Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok követi. Oroszország ebben a versengésben szerény helyet foglal el. Ezt a lemaradást igyekeznek ledolgozni.
A távlati kutatások alapja elnevezésű intézet az orosz robot két prototípusát mutatta be. Az egyik kifinomult műveletekre képes, amelyeket a vezérlő ruha nyak, váll, csukló és kéz részeibe beépített szerkezetek biztosítanak. A bemutatott makett autóvezetési képességeket demonstrált. A másik típus dinamikus mozgásból és bonyolult koordinációs készségből vizsgázott. Az operátor irányításával a hegesztési munkát imitálta. A robot fejére helyezett optikai rendszer segítségével követhető nyomon távolról is minden tevékenység. Az elmúlt év októberében létrehozták a robottechnika egységes központját, hogy kizárják a különböző tudományos műhelyekben folyó párhuzamos munkát. 2018-ig egymilliárd rubelt irányoznak elő arra, hogy a mesterséges értelem területén végzett tevékenység technikai feltételeit biztosítsák. Célnak tekintik azt is, hogy a robottechnika számára elérhetőek legyenek a szükséges különleges fémek és ötvözetek. Ez a központ a civil szférát szolgálja, a katonai fejlesztésre egy külön központot hoznak létre.
Az orosz robottechnika előrehaladottabb a katonai, mint a civil szférában. Most olyan robot-tankot építenek, amely nem követeli meg az ember jelenlétét. Elsősorban exportra szánják. Az „Uran 9” nem nagy tank, felderítésen kívül elsősorban tűzerejével támogatja az antiterrorista akciókat lakott területeken. Minden tankot 30 milliméteres automata ágyúval, 7,62 milliméteres géppuskával és „Ataka” tankelhárító rakétákkal szerelnek fel, amelyek 8000 méter távolságban lévő célt is sikerrel elérhetnek. Az amerikaiak nem tartják kizártnak, hogy idővel ilyen robot-tankok veszik át a terepet. Orosz katonai forrásokból származik az az értesülés, hogy nemcsak földi, hanem víz alatti legénység nélküli rendszereket is kifejlesztenek. Az amerikaiak már tíz éve dolgoznak a legénység nélküli tengeri rendszerek kiépítésén. Idén az oroszok valószínűleg folytatják ez irányú tevékenységüket. A munkának még csak az elején tartanak, ellentétben az amerikaiakkal, akik e téren már jelentős eredményekről számolhatnak be.
Ami viszont egyes hírek szerint már működőképes, az a Szíriában bevetett robot, a „Platforma-M”. Nem megerősített információk szerint a szír arab hadsereg Moszkvától tíz ilyen robotot kapott, amelyeket sikerrel vetettek be Latakiában. Míg az ellenfél az egyik csatában 70 embert vesztett, a szírek egyetlenegyet sem. Ezt az értesülést azonban többen vitatják. Nyugati elemzők úgy vélik, hogy új ipari forradalom előtt állunk – a robottechnika forradalma következik. Az oxfordi egyetem beszámolója szerint ennek következtében 20 év alatt a britek 35 százaléka, az amerikaiak 47 százaléka veszíti el a munkáját. Németország sem marad érintetlen. Hatalmas mértékben csökkennek majd a kiadások. Ma még csak 66 robot esik tízezer munkásra, a japán autóiparban azonban már 1525. Guanduan kínai tartományban olyan ipari üzemek épülnek, amelyekben egyáltalán nem dolgoznak majd emberek. Robotok ezrei helyettesítik majd az emberi munkát. A megválaszolatlan kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz a társadalomra?
