Washington és Peking új Észak-Korea elleni ENSZ-határozatban állapodott meg egymással, amelyről már a napokban szavazhat a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Ned Price szerint „erős” rezolúcióról sikerült közös nevezőre jutni. Hozzátette, Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Vang Ji kínai külügyminiszter egyetértésre jutottak abban, hogy az új határozat minden eddiginél messzebbre megy. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok és Kína nem fogadják el, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverekkel fenyegessen. A szóvivő közölte, Barack Obama elnök érdekelt a „tartós, konstruktív és hatékony” amerikai-kínai kapcsolatok fenntartásában, s ennek keretében az amerikai elnök március 31-re Washingtonba invitálja Hszi Csin-ping kínai elnököt a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozóra.
Phenjan januárban – saját állítása szerint – termonukleáris bombával hajtott végre tesztrobbantást, februárban pedig ballisztikus rakétakísérlet következett, vagy ahogy az ország fogalmazott, „műholdat lőttek fel a világűrbe”. Az amerikai titkosszolgálat azt is gyanítja, hogy Phenjan csúcsra járatta jongbjoni atomerőművét, hogy nukleáris fegyverhez plutóniumot állítson elő. Mint a Telegraph írta, a BT 15 tagja által elfogadandó szankciók egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy észak-koreai hajók nem köthetnek ki nemzetközi kikötőkben. Az utóbbi hetekben Washington keményebb fellépésre ösztökélte Kínát egyre megbízhatatlanabb szövetségesével szemben, s bár Pekingnek is elege van a kis vezérből, Kim Dzsong Unból, az ország nem érdekelt a rezsim teljes összeomlásában, mert attól tart, hogy észak-koreaiak milliói menekülnek majd Kínába.
Az új büntetőintézkedéseknél azonban sokkal súlyosabb csapást jelent Észak-Korea gazdaságára egy várhatóan március 1-jén életbe lépő kínai intézkedés. Mint a Daily North Korea és a CNN is egybehangzóan állították, Peking ettől az időponttól felfüggeszti az észak-koreai bányákból származó nyersanyagok importját. Ez azt jelenti, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom a felére esik majd vissza. A két médium a Kínai kommunista Párt testvérlapjára, a Huancsiu Sibaóra hivatkozott, amely szerint jövő keddtől Kína már nem hoz be nyersanyagokat a sztálinista államból. Amennyiben az értesülés valósnak bizonyul, az az észak-koreai kereskedelem összeomlását eredményezné. Az ország bányáiból származó nyersanyagok exportja az összes kivitel 42,26 százalékát képezik, s évi egymilliárd dollár bevétel származik belőle. Mindez azt sejteti, Kína elvesztette maradék türelmét is a kis vezérrel, Kim Dzsong Unnal szemben.
Phenjan ellen már a 2006-os, a 2009-es, valamint a 2013-as nukleáris kísérletet követően is nemzetközi büntetőintézkedéseket vezettek be. Február elején egy az ENSZ-szakértők által készített dokumentum szerint ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy a szankciós politika teljességgel elhibázott. Ezek az intézkedések sem tántorították el ugyanis az országot a nukleáris, illetve ballisztikus rakétakísérleteinek végrehajtásától, s e programok fejlesztésétől. A jelentés megállapítja, hogy Phenjannak részint sikerült megkerülnie a büntetőintézkedéseket, kivált egyes afrikai országokkal üzletel, amelyek nem veszik komolyan az ENSZ határozatait.
Phenjan nagyon sokat kockáztat a kínai viszony veszélyeztetésével. Észak-Korea Kína nélkül nyilvánvalóan életképtelen lenne. Ha Kína elzárná az olajcsapot, csökkentené az élelmiszer-szállításokat, vagy teljesen visszafogná a befektetéseket, összeomlana a phenjani rezsim, amely az export és az import 60-80 százalékát a nagy testvérrel bonyolítja le. Kína egyébként a számítástechnikához fontos nyersanyagokat hoz be Észak-Koreából, viszonylag jó áron. Ettől függetlenül Kína számára elenyésző az a gazdasági haszon, amit Észak-Koreától várhat: Pekingnek a 82. (!) legfontosabb gazdasági partnere volt Phenjan egy 2009-es becslés szerint.