Heim Péter, a kormány háttérintézményeként működő Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke is arról beszélt, hogy szerinte - a nyugati rágalmakkal ellentétben -Oroszország egyáltalán nem rendült meg az olcsó olajártól, sőt, Moszkva még örül is a válságnak, mert átállíthatja a gazdaságát a túlságosan nagy arányú energiaexportról a szélesebb palettájú kivitelre.
Szijjártó Péter éppen ezért a távol-keleti sikerekkel igyekezett vigasztalni az esemény vállalkozóhallgatóságát, és azt közölte, hogy Japánban vagy Dél-Koreában keresett cikkek a jó minőségű magyar agrártermékek és az informatikai tudásexport is. Áttételesen a Magyar Nemzeti Kereskedőház hálózat viszonylagos sikertelenségét is jelezte a miniszter, legalábbis erre lehetett abból következtetni, hogy miközben nem sok szót vesztegetett a távolabbi országcsoportokra, addig külön is hangsúlyozta, hogy erősíteni kívánják a Kárpát-medencében a kiépített kereskedőház hálózatot. A külgazdasági és külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy a magyar külpolitika, feladata, hogy vállalati szinten is érvényesítse a külgazdasági érdekeket.
A tárcavezető - egyebek mellett - azt is bejelentette, hogy a 130 nagykövetből az elmúlt időszakban 80-at lecseréltek, és mindenhová a gazdasági kapcsolatok intenzitásának megfelelő számú külgazdasági attasékat küldtek ki. A keleti után felkapott déli nyitás jegyében nagykövetség nyílik Afrikában: Angolában, Ghánában. Dél-Amerikában pedig a kolumbiai után Peruban is, emellett Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken is lesz nagykövetségünk. A keleti nyitás mintegy utóhangjaként külképviselet nyitunk Üzbegisztánban.
Szijjártó Péter ugyanakkor nem feledkezett meg az unió-kritikáról sem. Szerinte Brüsszel részéről 2016 a "zsarolás éve" lesz. Ezt a kijelentését arra alapozta, hogy véleménye szerint számos uniós politikus retorikájában megjelent az, hogy “ha nem értesz egyet az európai gondolkodással, akkor meg leszel büntetve”. Szijjártó Péter álláspontja viszont az, hogy helytelen az uniós támogatásokat összemosni a menekültkérdéssel.
