Álvaro García Linera alelnök ugyanakkor óvatosságra intett, szerinte „technikai döntetlen” alakult ki, s a szavazatszámlálás után még bármelyik irányba elbillenhet az eredmény. A voksok mintegy harmadának összeszámlálása után azonban úgy tűnt, ennél jóval nagyobb arányban utasították el a választók, hogy Morales elnök további öt évre maradhasson hivatalában. A legfelsőbb választási testület honlapján hétfőn közzétett első hivatalos adatok szerint 63,51 százalék utasította el, hogy az államfő újrázhasson, s csak 36,49 százalék voksolt igennel. Ha a végeredmény megerősíti ezt az arányt, az nagy csapás a bolíviai elnök számára. A populista baloldali politikus 2005-ben a voksok 54 százalékával nyert, 40 éve ő volt az első elnökjelölt, aki abszolút többséget tudott szerezni, megválasztása a latin-amerikai baloldali hullámba illeszkedett.
Morales első útja Kubába vezetett, a néhai venezuelai elnököt, Hugo Chávezt tekintette példaképének. Az ajmara indián államfőt 2009-ben 64 százalékkal választották meg ismét, s 2014-ben is még 61 százalékkal erősítették meg az elnöki poszton. Már két éve is csak egy legfelsőbb bíróság döntés nyomán indulhatott, mivel a 2009-es bolíviai alkotmány csak két terminust engedélyez az államfőnek. Az utóbbi években kormányzatának tagjai több korrupciós ügyben is gyanúba keveredtek, a gazdasági helyzet is romlott, nőtt az elégedetlenség. Morales az El Paísnak azt mondta, meggyőződése, hogy csak ő tudja továbbvinni a reformfolyamatot Bolíviában. Ha a népszavazáson az igenek győznének, 2025-ig maradhatna Morales az elnöki poszton.
