Heves bombázásba kezdett Törökország csütörtök este,az észak-szíriai Aleppó tartomány kurdok ellenőrzése alatt álló részein. A támadások tegnap is folytatódtak. A Londonban székelő szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a tegnap hajnali bombázás volt a legsúlyosabb a szerdai ankarai merénylet után indított támadás során. A szervezet információ szerint a törökök nemcsak a Szíriai Demokratikus Erők (FDS) és a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciák állásait bombázták, hanem a kurdok egyik fő bástyájának számító Afrin városát is támadták. Az indulatok forrnak Törökország kurdok által lakott területein is, tegnap a délkelet-törökországi Diyarbakirban össze is csaptak a török fegyveres erők a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelőivel.
A kurdokat célzó légicsapások valójában nem is a szerdai merénylet után kezdődtek, hanem már múlt szombaton, mert Törökország nem az Iszlám Államot (IS), hanem a kurdokat tekinti elsőszámú ellenségének, és a szíriai kurdok harci sikerei a török határ közelében aggasztják az ankarai vezetést. Recep Tayyip Erdogan államfő hétfőn egyértelműen leszögezte, nem tűr meg semmiféle kurd entitást határai mentén. Erdogan gyakorlatilag felszólította Washington, hogy ne támogassa az IS ellen sikeresen harcoló YPG-t, és úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak választania kell - vagy Törökország vagy a kurdok.
Tizenhét gyanúsítottat tartóztattak le a török hatóságok az ankarai kormányzati negyedben elkövetett szerdai, 28 halálos áldozatot követelő öngyilkos merénylet kapcsán, közölte tegnap a török ügyészség. A nyomozás közel áll a befejezéshez, jelentette az AFP. A gyanúsítottak személyazonosságát nem fedte fel a főügyész, Harun Kodalak csak annyit mondott el, hogy hét tartományban fogták el őket, egy gyanúsítottat még keresnek. Tegnap Ahmet Davutoglu miniszterelnök virágot helyezett el a merénylet színhelyén az áldozatok emléke előtt tisztelegve. A robbantásban több mint hatvanan megsebesültek, őket Erdogan kereste fel a kórházban.
Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter pedig tegnap nyiltakozta, hogy Washingtonnak szakítania kellene a kurdokkal, mert „az ilyen terrorcsoportokkal való együttműködés az IS elleni harcban a gyengeség jele”, s ugyanakkor azzal vádolta az amerikai vezetést, hogy ellentmondó nyilatkozatokat tesz a szíriai kurd milíciák kapcsán. Mivel Erdogan is tudja, hogy országa megkerülhetetlen mind a szíriai háború, mind az európai menekültválság rendezésében, egyre vakmerőbb lépéseket tesz. Csakhogy a kurdok elleni fellépése által már nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal is szembe került, s épp ellenkezőjét érheti el, mint ami a célja, kényszerű szövetségbe kovácsolhatja Moszkvát és Washingtont, vélik a szakértők.
Ankara az utóbbi időben egyre nyíltabban hangoztatja a szíriai szárazföldi beavatkozás lehetőségét, s Erdogan kiszámíthatatlansága valószínűsíti, hogy meg is próbálhatja. Oroszország tegnap kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését, amelyen egy olyan határozattervezetet terjesztett elő, amely elítéli Szíria területi integritásának bárminemű megsértését.
A szíriai békés rendezés lehetősége egyre távolodik, holott öt nap múlva újra tárgyalóasztalhoz kellene ülniük a feleknek. De már nem tartja valószínűnek a genfi tűzszüneti egyeztetések újrakezdését február 25-én Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja sem. Február 3-án a svájci városban úgy függesztették fel a tárgyalásokat, hogy tulajdonképpen nem sikerült egy asztalhoz ültetni a damaszkuszi rezsim és a mérsékeltnek tartott szír ellenzék képviselőit. A fegyveres konfliktusban részt vevő országok között sem volt egyetértés sem abban, hogy mely csoportok tekinthetők mérsékeltnek, sem abban, hogy a szíriai kurdoknak részt kell venniük vagy sem az egyeztetéseken. Törökország megvétózta a kurd jelenlétet, Oroszország viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a YPG-nek helyet kell adni a tárgyalóasztalnál. Ugyanakkor a müncheni biztonságpolitikai konferenciát megelőzően, múlt pénteken a 17 országot tömörítő Szíriát Támogató Csoport külügyminiszterei megállapodtak az ellenségeskedések leállításáról. Az egyezmény szerint egy héten belül, fokozatosan el kell érni a harcok leállítását Szíria egész területén, be kell engedni a humanitárius segélyeket az ostromlott települések lakóihoz és február 25-én újra kell kezdeni a genfi tűzszüneti tárgyalásokat.
A harci cselekmények azonban nem hogy leálltak volna, még inkább fokozódtak a török légicsapások nyomán. A pattanásig feszült török-kurd viszály miatt teljes mértékben elképzelhetetlenné vált, hogy immár a YPG részvételével 25-én tárgyalóasztalhoz üljenek a szíriai háborúban érintett felek, az amerikai vezetésű katonai koalíció valamint Oroszország képviselői.
Tárgyalásra szólította fel a konfliktus szereplőit tegnap Ban Ki Mun. Az ENSZ főtitkár szerint a harctéri győzelemre építő logika katasztrofális, korunk legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját is ez eredményezte: a 250 ezer szíriai halottat, a többmillió menekültet, az Iszlám Állam és an-Noszra Front terrorcsoportok színrelépését. A megoldáshoz az erőszak visszaszorítására, a terrorizmus legyőzésére és mindenekelőtt tárgyalásokra, a február elején megszakadt tűzszüneti egyeztetések újrafelvételére van szükség, mondta a világszervezet vezetője. Ban Ki Mun bírálta a hadműveletek fokozódását Aleppo tartományban, célozva az oroszok által támogatott Aszad-hadsereg felkelők elleni támadásaira és a törökök kurdok elleni támadásaira egyaránt. A katonai akciók ellehetetlenítik a megoldás békés, tárgyalásos rendezését, szögezte le az ENSZ főtitkár.