Az idei kilátásokat még kedvezőbbnek ítélik meg az elemzők, Ürmössy Gergely az Erste szakembere szerint a bruttó bérek 3-4 százalékkal, a nettó keresetek pedig több mint 5 százalékkal nőhetnek 2016-ban, annak köszönhetően, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékponttal 15 százalékra csökkent.
Az elemző kifejtette: amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek tovább számottevően, 0,7 százalékos lehet idén az inflációs ráta. Csakúgy, mint a tavalyi évben, lendületesen nőhetnek tovább a reálbérek is 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP növekedéshez. A bank várakozása szerint idén 2,2 százalékkal növekedhet a GDP. Ürmössy Gergely szerint az inflációt mérsékelheti az olajárak tartós csökkenése, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, csaknem 5 százalékkal emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - írta az elemző. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője viszont idén 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt, másrészt több szektorban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.
A keresetek növekedése ellenére miért követel az MSZP fizetésemelést - ezt a kérdést tettük fel Katona Tamásnak. A szocialisták gazdaságpolitikusa, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlag elfedi a valóságot. Az tény, hogy a bérek növekednek, ám eközben a magasabb és az alacsonyabb keresetűek közötti különbség is nagyobb lett.
