BKIK;

A BKIK éves költségvetése kétmilliárd forint FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Fideszes érdekcsoportok összecsapása?

A jelenlegi elnök Szathmáry Kristóf vagy a másik jelölt Nagy Elek lesz-e a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) befolyásos elnöke? Erre a kérdésre ugyan csak a márciusi tisztújításkor kaphatunk választ, ám a küldötteket már a jövő héten megválasztják.

Nem akármilyen választásra készülnek a fővárosi vállalkozók, a tét ugyanis nem kevés: sok pénzről, hatalomról és politikai befolyásról is szólnak a tagozatok küldöttválasztó értekezletei, amelyeket a jövő hét első napjaiban tartanak meg. Az ezeken bizalmat kapott küldöttek döntenek a márciusi tisztújító választáson arról, hogy kik legyenek négy esztendőre a BKIK tisztségviselői, köztük a legfontosabb, az elnök, erre már most lázasan készülnek az egyes érdekcsoportok. Az úgynevezett nagy politika a kamarában is leképeződik - így vélekedtek a lapunknak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő vállalkozók. Korántsem a kormánypárti-ellenzéki táborok összecsapása várható itt, hanem a Fidesz különböző erővonalai mérkőzhetnek meg egymással. A kormánypárt kívülről gránitszilárdságúnak látszó egysége közelebbről megvizsgálva itt is egyre szélesedő repedéseket mutat.

A BKIK éves költségvetése eléri a 2 milliárd forintot, amiért már érdemes harcba szállni! Kamarai forrásaink szerint a Lázárok - a csúcsminiszter János és a CBA-s Vilmos - támogatja a jelenlegi budapesti kamarai elnök Szatmáry Kristófot. Viszont Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter viszont a kamarai körökben jól ismert egykori Vegyépszer vezér, Nagy Elek elnökké választását favorizálja. Információink szerint a kamarai tagok egy része nagyon elégedetlen - ahogy fogalmaztak - a Szatmáry-klán működésével. Szathmáry Kristófról közismert, hogy a második Orbán- kormány időszakában a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért államtitkára volt, és egyidejűleg betöltötte a BKIK elnöki posztját. Majd Matolcsy György miniszter 2013. márciusi, jegybankba távozását követően, több mint egy évvel, az új miniszter Varga Mihály menesztette ugyan kirúgta Szatmáry Kristófot, de Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2014. novemberében kinevezte a kereskedelempolitika összehangolásért felelős miniszteri biztosnak a gazdasági végzettséggel saját életrajza szerint sem rendelkező politikust. Ez a beosztás csak tavaly májusig szólt volna, de jelenleg is a csúcsminisztériumnál alkalmazzák, az időközben Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettesi posztot is elnyerő Szathmáry Kristófot.

Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a BKIK nem csak őt látja el feladatokkal, hanem édesanyját, Szathmáry-Jähl Angélát is, aki ugyanitt a kereskedelmi tagozat elnöke. Információink szerint a tagozati elnök lánya és más családtagja is megtalálható a budapesti kamara tisztségviselői, illetve alkalmazottai között. Idén márciusban azonban lehet, hogy véget érhet, de legalábbis megrendülhet a Szatmáry-familia erős kamarai jelenléte, mert az elnöki posztra ellenjelölt is akadt Nagy Elek, a Vegyépszer-csoport egykori tulajdonosa személyében. Az első Orbán-kormány kedvezményezettje, a hazai infrastruktúra építésekben jeleskedhetett, jelentős politikai hátszéllel, hatalmas vagyonra tett szert, a TOP 100-as listák állandó szereplője.

A Népszavának nyilatkozó kamarai forrásaink úgy fogalmaztak, két rossz közül kell választani, de ha már nincs más lehetőség, mégis inkább Nagy Elekre voksolnának, aki Szatmáry Kristóffal ellentétben mégis csak felépített egy vállalkozást és látott már közelről ilyen gazdasági szervezetet. A kamarai tagok egy része azt is nehezményezik, hogy miközben Szatmárynak elvileg a vállalkozók érdekeit kellene képviselnie, kormányzati megbízottként és fideszes országgyűlési képviselőként több olyan törvénymódosító javaslata is volt, amely egyes vállalkozóköröknek hátrányt okozott. Ő javasolta egyebek mellett a vasárnapi boltzár további szigorítását, valamint azt a még a kormány sem vállalható megszorítást is, hogy 70 négyzetméterenként kötelező legyen a kereskedelmi egységekben egy dolgozót alkalmazni, ez a nagy kereskedelmi láncokra újabb terhet rakott volna. Ugyancsak Szatmáry Kristóf jelentette be, hogy különadó bevezetését tervezi a kormány a hazai kiskereskedelemben, ha az új lengyel kormány terve beválik, és ami a vasárnap még nyitva tartó boltok számára újabb terhet rakna. Szatmáry Kristóf multiellenességére magyarázat lehet, hogy édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla 2014. tavaszán megalapította a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséget, amelynek egyik alelnöke a CBA-s Lázár Vilmos lett. Ez a szövetség melegen támogatta a vasárnapi boltzárat! A Szatmáry család nem járt rosszul a trafikmutyival sem. A politikus édesanyja, testvére és annak párja is érdekeltséget szerzett dohányboltokban.

Persze Nagy Elek sem áll távol a kormánypárt holdudvarától. Széles Gábor nagyvállalkoozó után ő vehette át a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét „kivételes vállalatvezetői eredményeiért”.

A lapunknak nyilatkozó kamarai források szerint Szahmáry-Jähl Angéla, aki a fővárosi nagybani piac felügyelő bizottságában is megtalálható, esetleg visszavonulna kereskedelmi tagozati, valamint kerületi tagcsoportok kollégiumi elnöki posztjáról, és megelégedne egy osztályvezetői ranggal is a kamarában, hogy fia pályázhasson a tagozati elnöki székre is, ha esetleg a kamarai elnökség odaveszne.

Sok múlik azon, hogy jövő héten ki tud több regisztrált és rendes tagot mozgósítani, mert ettől függ a "királycsináló" küldöttek összetétele.

Kötelező tagság a vagyonőröknek?
A terrorveszélyre hivatkozva írna elő kamarai tagságot és auditálást a vagyonőröknek a vagyonőrkamara. Visszaállíttatná a kötelező kamarai tagságot a cégek és magánszemélyek részére a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara – írta a Népszabadság Valenta László társadalmi elnökre hivatkozva. Eredetileg a szervezet maga kezdeményezte a 2005 óta hatályos vagyonvédelmi törvény módosítását, s külön szabályozást a magánnyomozásra. A kamara azt szeretné, ha hosszabb távon nem működhetne olyan vagyonvédelmi cég, amelynek nincs elfogadott szakmai auditja. A lap kitér arra is, hogy egyre nehezebb jól képzett vagyonőrt találni: öt év alatt mintegy ötvenezren tűntek el a szakmából. Egy részük kiöregedett, a többség azonban feketén vagy bújtatott státuszban dolgozik – teszik hozzá.



Bűntett lehet a jövőben az állatkínzás, a kiszabható büntetéseket pedig jelentős szigorításoknak vetnék alá a szaktárca tervei szerint. Az elképzelésekkel az állatmentő szervezetek is egyetértenek. Véleményük szerint a törvényeken nem csak szigorítani kéne, hanem betartatni és követni is azokat. Konkrét elképzeléseket is megfogalmaztak már, amiknek mai budapesti tüntetésen adnak hangot.