Forrás: Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer
Bűntetté nyilvánítanák az állatkínzás alapesetét, emellett a kiszabható büntetési tételeken is szigorítanának a jövőben - jelentette be a napokban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A mihamarabbi módosításra szerinte azért van szükség, mert a jelenleg hatályban lévő törvények sok esetben nem bírnak kellő visszatartó erővel a kegyetlenkedők számára. Ezért az agrártárcának szándékában áll kezdeményezni a Büntető törvénykönyv módosítását.
Állatvédők tüntetnek céljuk elérése érdekében ma 13.30-tól Budapesten "Együtt Egy Közös Ügyért! Együtt Az Állatkínzás Ellen!" jelszóval. - Elég volt abból, hogy a kegyetlenkedők mindig megússzák a példás büntetést. Követeljük, hogy a detki mészáros ellen a lehető legszigorúbb büntetést szabják ki! - írják Facebook csoportjukban. A demonstrációhoz csaknem tízezren csatlakoztak a közösségi portálon. A szervezők tervei szerint a tüntető tömeg a Nyugati pályaudvartól a Kossuth térre vonul, hogy a Parlament ellőt adjanak hangot véleményüknek. Vasárnap délután Detken is demonstrálnak.
Szerettük volna megtudni a Földművelődésügyi Minisztériumtól, hogy pontosan mikorra tervezik a módosítás kidolgozását, benyújtását, és az mit tartalmaz majd, de lapzártánkig nem érkezett válasz.
Somogyi Zoltán az Állatmentő Szolgálat elnöke úgy gondolja, hogy a törvények újragondolására mindenképpen szükség van. Igaz, az is jó megoldás lenne, ha csak egyszerűen alkalmaznák a jelenlegieket - tette hozzá. Véleménye szerint, ha több precedens értékű ítélet születne, akkor nagyobb lenne a visszatartó erő is. - Amíg a kegyetlenkedők többsége semmilyen retorzióban nem részesül, addig a szigorítás is értelmét veszti.
A szakember példaként hozta fel Gulyás Erzsébet detki alpolgármester fiát, aki tavaly egy baseball ütővel agyonvert egy kutyát. Ezt videóra is vette, majd többekből felháborodást kiváltva az megjelent az interneten.
Több állatvédő szervezet attól tart, hogy a fiú megúszhatja tettét, még annak ellenére is, hogy rendőrségi nyomozás indult.
Forrás: Országos Bírósági Hivatal
- Korábban, az ilyen esetek megfékezésére, az állam többször is módosította az állatvédelmi törvényt, legutóbb 2012-ben. Az akkor elfogadott módosítás kimondja: "aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, maradandó egészségkárosodását okozza, vagy megöli, az akár két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel is sújtható". Somogyi ezt a szabályt jónak tartja, de túl enyhének.
Az állatvédők többsége is egyetért vélekedésével, szerintük a letöltendő szabadságvesztés mértékét drasztikusan emelni kellene. Somogyi a kérdésre, hogy milyen mértékű büntetéssel lennének elégedettek, úgy felelt: a retorzió minimumát 2-re, míg a legmagasabb kiszabható szabadságvesztést 5 évre kellene emelni. Ezen felül komoly pénzbüntetést is kiszabnának, az okozott kárt (állatorvosi költségek, perköltség) minden esetben a kegyetlenkedővel fizettetnék meg.
Tudományos kutatások folynak az állatbántalmazás és a családon belüli erőszak összefüggéseiről, de az állatkínzás és az idősek bántalmazása közötti kapcsolatot is vizsgálják - írja allatportal.hu. Phil Arkow az amerikai Latham Foundation munkatársa elmondta: a tengerentúlon gyakran az állatvédő szervezetek az elsők, akik értesülnek a családon belüli erőszakról, hiszen a leggyakoribb bejelentők a szomszédok, akik sokkal gyakrabban tesznek bejelentést állatok bántalmazása miatt, mint nők vagy gyermekek bántalmazása esetén. Ezért az állatvédőknek nagyon oda kell figyelniük az ilyen esetek felderítésekor, hiszen elképzelhető, hogy az állatbántalmazás egyben a családon belüli erőszakot is jelzi. Előfordul, hogy az erőszakos férj, élettárs az állaton is kitölti haragját, de akár az is, hogy a bántalmazott gyermek úgy adja ki elfojtott dühét, hogy a háziállatot bántja. Egy másik tanulmányból kiderült, hogy azoknak a családoknak a 60 százalékában, ahol gyermekbántalmazást követtek el, állatot is bántalmaztak már. Ahol fizikai volt a bántalmazás formája, ott az esetek 88 százalékában fordult elő már állatkínzás is.
Arkow rámutatott: a sorozatgyilkosságok és az állatbántalmazások elkövetése között van kapcsolat; több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a sorozatgyilkosok nagy része gyermekkorában kegyetlenkedett állatokkal.
Kérdés, ha a tervezett szigorítást elfogadják, az állatvédők munkáját ez miként befolyásolja majd. Somogyi Zoltán ezzel kapcsolatban nem túl optimista, szerinte az állam rendre magára hagyja a segélyszervezeteket, államilag működő állatmentők pedig nem léteznek. Így munkájukat a legtöbb ilyen csoport saját zsebből finanszírozza, illetve a civil lakosság támogatásait veszik igénybe.
A sekély vízbe merészkedett egy óvatlan delfinborjú az argentin partoknál egy strand közelében. Egy férfi hamar észrevette a homokpadon fennakadt kis állatot, de ahelyett, hogy visszasegítette volna a vízbe, úgy döntött, hogy kiviszi a partra és szelfizget vele egy kicsit. Ezután több tucat turista sereglett oda, egymást lökdösték, hogy megsimogathassák az állatot. A delfin azonban nem bírta a felhajtást és a meleget, sokkot kapott és kiszáradt. A delfin rég elpusztult, mire az emberek megunták a mókát. Akkor félredobták az állat tetemét, és folytatták a strandolást, mintha mi sem történt volna. Az esetről készült fotókat egy Hernan Coria nevű férfi, kommentár nélkül töltötte fel a Facebookra. A virálissá vált képek eljutottak a Vida Silvestre állatvédő alapítványhoz is. A szervezet kampányt indított, hogy felhívja az emberek figyelmét, mennyire fontos, hogy a bajbajutott tengeri állatok minél előbb visszakerüljenek a vízbe. Különösen, ha egy veszélyeztetett fajból valók.