Csak "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, amikor megérkezett az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe. A kormányfő vélhetően nem a díszvacsorán kínált desszertnek akart ellenállni, hiszen azonnal hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Arról Orbán nem ejtett szót, hogy miután ő maga előállt összeesküvés-elméletével, hogy Angela Merkel német kancellár lepaktált Törökországgal csaknem félmillió menekült uniós befogadásáról, azt lényegében minden fél cáfolta, így hamar tisztázódott: önkéntes alapú elosztásról egyeztetnek, ám még erről sem állapodtak meg az érintett országok.
Ám, hogy a miniszterelnököt nem zavarják a tények, azt az is jelezte, hogy közölte: két olyan határt fektetett le London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány, amelyet az uniós csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens. Mindenképpen meg kell védeni azt a jogot, hogy "ha akarunk, akkor mehessünk". Akár turistaként, családlátogatásra, vagy munkavállalóként - fogalmazott a miniszterelnök. A másik feltétel, amelyet Magyarország rögzíteni szeretne, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé. A célok között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.
A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. "Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyen helyzetben eddig voltak" - fogalmazott a kormányfő. Ujhelyi István hívta ugyanakkor fel a figyelmet arra: Orbán most azt állította, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki köszönhetően sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit azáltal, hogy a brit kormány által szorgalmazott szigorítások várhatóan csak az újonnan érkező külföldi munkavállalókra fognak vonatkozni. A kormányfő azonban az MSZP alelnöke szerint "gerinctelenül hazudik. A tény ezzel szemben ugyanis az, hogy David Cameron javaslatcsomagjában eleve ez szerepel, vagyis a vitatható korlátozások csak az Angliába újonnan érkező uniós polgárokra lennének alkalmazhatóak. Ez utóbbi gyakorlat ugyanis a felvilágosult európai országokban nem szokás, kizárólag az illiberális Orbánisztánban" - fogalmazott a szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő. Ráadásul az orbáni nyilatkozattal nehezen értelmezhető együtt az is, amiről a hét elején a visegrádi országok állítólag megállapodtak: azaz, hogy a V4-ek csupán annyit kötnek ki, hogy a brit kormány négy évnél tovább ne korlátozza a kelet-európai uniós munkavállalókra jutó szociális juttatásokat, ami pontosan megegyezett David Cameron eredeti javaslatával. Orbán mindenesetre reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a kétnapos uniós csúcs vitáiban "tarthatóak leszek".
Csütörtökön késő délután kezdődött meg a hetek óta várt EU-csúcs, amelyen a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat vitatják meg elsőként. Korábban Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a brit kormányfő Brüsszelbe megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.
Kizsarolt szétesés?
Hiába tudják a felek, hogy a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, amely ha enged nekik, annak hosszútávon az integráció láthatja kárát, Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése mégis mindenki számára érdek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az EU-nak. A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz". Angela Merkel német kancellár is kifejtette, mindent megtesznek, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Francois Hollande francia államfő szerint ugyanakkor: bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak. Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".
A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform, hiszen Szydlo budapesti látogatásán is kijelentette: Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Ezzel szemben Orbán számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. A hét elején ugyanakkor úgy tűnt, a V4 egységesen hajt fejet a britek előtt, kockára téve ezzel népszerűségüket több millió angliai munkavállaló és családja körében.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.