Tovább "farigcsálja a kormány az információszabadságot, de most taktikát váltott" és ezúttal nem az információszabadság törvény csonkolásával próbálkozik, hanem a postatörvény "sunyi" módosításával. Konkrét állami vállalatot von ki az átlátható működésre kötelezett szervek sorából, ami talán csak a kezdet. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet a napokban ezzel indokolta, miért kérték a TASZ, a Transparency International Magyarország és az Atlatszo.hu munkatársaival az országgyűlési képviselőket arra, ne szavazzák meg a Magyar Postáról szóló törvénymódosító javaslatot. A nyílt levelet aláíró szervezetek saját bevallásuk szerint "elkeseredéssel észlelték", hogy Németh Szilárd fideszes képviselő a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését jelentősen korlátozó törvényjavaslatot terjesztett elő, ami önkényesen, parttalanul korlátozza a közpénzből gazdálkodó posta működésére vonatkozó adatok megismerését és alapvető jogokat korlátoz.
A postatörvényről, amely még a Fidesz által kinevezett adatvédelemért felelős Péterfalvi Attila szerint sem felel meg "maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek" tegnap kezdtek tárgyalni a képviselők. A parlament gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők szavazataival a napokban adott zöld utat a vitának, aminek a végén titkosíthatják, mire költi az adófizetők pénzét a posta. A tervezetet benyújtó korábbi rezsibiztoshoz csatlakozó fideszes Galambos Dénes a bizottsági ülésen a változtatást azzal indokolta, a csomagküldés területén piaci verseny van, ezért nem szabad megengedni, hogy a rivális cégek erről szóló üzleti titkokat szerezzenek meg a postától.
Milyen érdekeket képvisel Szarka Zsolt vezérigazgató a testületi üléseken, a Magyar Postáét vagy a magáncégekét, esetleg a fideszes háttérországét? - kérdezte tegnap napirend előtt a szocialista Tóth Bertalan. A frakcióvezető-helyettes a módosítást kifogásolva szóvá tette, a vezérigazgatónak 2-ről 5 millió forintra nőtt a fizetése, de emellett felügyelőbizottsági tagságai is vannak. Példaként a Takarékbankot és az FHB-t említette, amelyekben a posta részvényes.
Életszerűtlen, hogy a korábbi rezsibiztos egy reggel fölébredve azon kapja magát, aggódnia kellene a postáért, ezért javasolja a közpénzből működő cég közérdekű adatainak titkosítását. Erről a parlamenti üléstermen kívül tartott tájékoztatóján beszélt az MSZP-s politikus, aki vélelmezi, azért módosítják a postatörvényt, hogy a cégnek ne kelljen teljesítenie az ő közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmeit. Tóth egy évvel ezelőtt 25 kérdésben fordult a Magyar Postához és leányvállalataihoz, ám mert adatkérését elutasították, több pert is indított. A Fidesz ennek a 4-5 jelenleg folyamatban lévő eljárásnak a sikerét akadályozhatja meg a módosítással.
Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, ki kezeli a postához kerülő lakossági befektetéseket. Véleménye szerint ez a pénz részben magántulajdonban lévő társaságokhoz vándorol, de ilyen cégek kezelik a postai kártyás fizetéseket is. Azt is megkérdezte, a "Spéder-birodalom" fizet-e ezekért szolgáltatásokért. Arra figyelmeztetett, a posta "közös vállalatban" működik az FHB-val, amelynek Spéder Zoltán az igazgatósági elnöke. A Tóth által indított egyik per tárgyalása ma a "bíró betegsége miatt" elmarad a Fővárosi Törvényszéken. Ebben a frakcióvezető-helyettes azt próbálja kideríteni, hogy a Magyar Posta Kártyaközpont és az FHB-csoport tulajdonában álló Magyar Kártya Kft. milyen szerződések alapján működik együtt, illetve a postákon kártyával befizetett közüzemi díjak tranzakcióinak haszna kinél csapódik le. Eközben Szabó Tímea, a PM társelnöke módosító javaslatban kezdeményezte, hogy a postát mégse vegyék ki az infotörvény hatálya alól.
Brüsszel bosszújáról beszél a kormány
Magyarország nem változtat a bevándorláspolitikáján, az Európai Bizottság (EB) által a menekültügyi szabályozás miatt indult kötelezettségszegési eljárást pedig egyfajta bosszúnak tekinti. Ezt a kormány üzente meg a bizottságnak, amely decemberben a 2015 nyarán és őszén hozott rendelkezések miatt vonta kérdőre a magyarokat. Völner Pál igazságügyi államtitkár tegnap bejelentette, a kabinet múlt pénteken válaszolt Brüsszelnek. Orbán Viktorék szerint a magyar menekültügyi szabályok megfelelnek a nemzetközi és uniós szabályoknak, az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. Az EB csak azért akar büntetni, mert Magyarország megtámadta a kötelező betelepítés kvótát. Völner megismételte, mi meg tudtuk védeni az országot az illegális bevándorlástól, miközben az európai bevándorlási politika megbukott.
A kvótáról és a migrációról parlamenti vitanapot kezdeményezett a Fidesz, az ehhez szükséges aláírások már összegyűltek. Miután a vitanapot a február 29-én kezdődő héten akarják megtartani, a kormány addig várhatóan nem adja be a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítást, amit az ellenzék nem támogat, így jelenleg nem is lenne meg az elfogadásához szükséges kétharmad.
Az idén egyébként már ünnepelni is kell a fideszes többség által által elfogadott "gránitszilárdságú alaptörvényt", amit immár hatodszorra akar módosítani a kormánypárt. A kabinet úgy döntött, hogy az alaptörvény elfogadásának 5. évfordulóját "ünnepi, tudományos és szakmai rendezvények formájában" ünnepli meg - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában. A rendezvénysorozat központi ünnepsége 2016. április 25-én lesz.