Bohócok, pofátlanok, összeesküvők
Pofátlannak nevezte a tüntető tanárokat Pósán László. A Fidesz oktatáspolitikusa úgy véli, követeléseikkel újabb 18 százalékos béremelést akarnak kicsikarni a pedagógusok, holott már most is bérrendezés zajlik. Hangsúlyozta: a követelések terhei az adófizetőket terhelnék. Továbbra is rejtély, honnan veszi a kormányzat, hogy a tanárok újabb béremelésért demonstrálnak. A szakszervezetek szerint a kormány csúsztat és félretájékoztat, hiszen a tüntetésekkel nem magasabb béreket, hanem a becsődölt orbáni oktatáspolitika leállítását, a teljes közoktatási rendszer újragondolását sürgetik.
Az Orbán-kormány intézkedéseivel elégedetlen és hangos tömegek lejáratása, mocskolása jól bejáratott Fidesz-KDNP-s kommunikációs taktika, ha szakmai érvekkel nem tudnak előhozakodni a problémás ügyekben, jöhet a gúnyolódás. Klinghammer István - aki 2013 februárjától 2014 júniusáig volt a második Orbán-kormány felsőoktatási államtitkára - a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta: "kinyílik a bicska a zsebében" a pedagógusok 25 pontos követeléseitől, és "pipa lesz", amikor azt nézi a tévében, hogy "borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál."
Megvolt a véleménye az elégedetlenkedőkről Hoffmann Rózsa ex-köznevelési államtitkárnak is, aki még 2010-ben, amikor valóban az alacsony pedagógusbérekről folyt a vita, ostobának és bohócnak nevezte azokat a tanárokat, akik radikális béremelést követeltek - holott erre korábban épp maga tett ígéretet.
A pálmát Orbán Viktor miniszterelnök viszi, aki szerint a tanártüntetések mögött különböző háttérhatalmak munkálkodnak, merthogy az nem életszerű, hogy az oktatási rendszer lezüllesztése ellen ilyen sokan szót emelnek, amikor a korábban beígért és részben teljesített béremelésekkel igyekeztek befogni a pedagógustársadalom száját.
De nemcsak a tanárokat irányítják gyíkemberek, hanem szinte mindenkit, aki nem ért egyet a kormány politikájával. Emlékezetes: a miniszterelnök szerint a civilek "külföldiek által fizetett politikai aktivisták", a menekültválság mögött az európai baloldal és az amerikai demokraták állnak, a menekülteket segítő Migration Aid szervezetet Soros György pénzeli (ahogy állítólag a tüntető pedagógusokat is). Sokat mond Orbán tavalyi, a Bibó-kollégiumban elhangzott megjegyzése is, mely szerint "ha kint állok a mezőn egy nagy karddal a kezemben, és rám jönnek hárman, akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, hogy azt a hármat le kell kaszabolni."
Ezzel az emberrel kellene most a pedagógusoknak szakmai alapokon nyugvó tárgyalássorozatok keretében egyeztetni, egyezségre jutni.
Béremelés: önmaguknak mondanak ellent
"Ahányszor ma valaki ellenzéki tüntetést kezd, akkor azzal kezdi, hogy önöktől elhatárolódik. Nem akarnak a mai ellenzéki pártokkal, leginkább az MSZP-vel egy platformra kerülni. Ez mégiscsak jelent valamit! Ez ítéletalkotás arról a munkáról, amit önök nyolc év alatt a kormányban műveltek" - üzente Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szocialista frakciónak, miután Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője pénzügyi és jogi garanciákat követelt a közoktatásban. Orbán nyilatkozatával ugyanakkor ellentmond annak a kormány-propagandának, mely szerint a tanárok tüntetéseit a "bukott baloldal" pártjai és képviselőik szervezik.
A kormányzat maga cáfolta meg azt is, hogy a tanárok elsősorban újabb béremelést akarnak kicsikarni a tüntetésekkel. Mint ismert, a múlt héten Lázár János kancelláriaminiszter 20 százalékos fizetésemelést olvasott ki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának követeléslistájából, Pósán László, a Fidesz oktatáspolitikusa pedig 18 százalékos emelésről beszélt. De Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt nyilatkozta hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a pedagógusok esetében a rendszerváltás óta legnagyobb béremelést hajtották végre, úgyhogy most nyugodjanak le, mert másoknak is kell adni.
A hétvégén azonban nyilvánosságra került egy levél Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szignójával, amelyben a két hete lezajlott köznevelési konzultációk eredményeit összegzik. A levélből kiderült, hogy a minisztérium 198 tankerületből 2207 intézmény részéről összesen 4538 véleményt és kritikát kapott a köznevelési rendszer működésével kapcsolatban, a leggyakrabban megfogalmazott problémák pedig
- a tanulói óraszám és tananyag (194 említés)
- a pedagógusok óraszámának csökkentése (188 említés)
- az intézmények önálló gazdálkodási joga (176 említés)
- a pedagógusminősítési rendszer hibái (175 említés)
- az oktató és nevelő munkához szükséges mindennapi eszközök és anyagok nem megfelelő biztosítása (175 említés) voltak.
A bérek további emeléséről szó sem esett. Ahogy az a tiltakozó tanárok követelései között sem jelenik meg.
