Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország (V4), amelyeknek vezetői hétfőn elfogadták a Prágai Nyilatkozatot, melyben óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban és hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a jelenlegi és jövőbeni tagjelölt országok számára. Az európai integráció elmélyítését alapvető kérdésnek nevezték, arra ugyanakkor nem tértek ki a közleményben, hogy - mint az már a tanácskozás előtt kiszivárgott - amennyiben a csütörtökön kezdődő EU-csúcsig szerintük nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határait, azaz vélhetően oda is kerítést építenének.
A német kormány komoly diplomáciai lépéseket tett - nem túlzás demarsnak nevezni -, hogy a prágai csúcstalálkozón Görögország is képviseltethesse magát, ám falakba ütköztek - derült ki a német külügyminisztérium szóvivőjének közléséből. Martin Schäfer kijelentette, hogy helyes lett volna a görög fél meghívása, hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről. A szóvivő újságírói kérdésre azt mondta, nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás, komoly diplomáciai jelzés) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4-csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről - mondta. A külügyi szóvivő azt is mondta, teljes tévedés, hogy meg akarták akadályozni a találkozót, Berlin csak a "közös európai felelősségre" kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli. Ugyanakkor korábban a német alkancellár is üzent; Sigmar Gabriel szerint ugyanis megmérgezi az európai vitát, ha egyes tagállamok önállóan alakítanák a schengeni övezetet.
A német demarsról a magyar kormány nem adott tájékoztatást, azt ugyanakkor már előre tudni lehetett, hogy Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is. Még a tárgyalás előtt kiderült, Bulgária sem támogatja, hogy Görögországot elszigeteljék és karanténná alakítsák át a menekültek számára. Ezt már a 24chasa.bg hírportál írta a bolgár miniszterelnökre hivatkozva, aki szerint a kerítés nem oldja meg a problémát, jobb választás lenne, ha az európai országok együtt ellenőriznék az EU déli, külső határát és minden menekültet regisztrálnának. Közben a cseh miniszterelnök is megegyezett az osztrák kancellárral, hogy meg kell erősíteni a külső schengeni határokat, így Ausztria bejelentette, katonákat küldenek Macedóniába.
Csakhogy Orbán Viktor már többször, legutóbb Szlovéniában jelentette ki: kerítést kell építeni Macedóniában és Bulgáriában is, s úgy tűnik, ehhez partnernek mutatkozik a többi V4-es állam is. Talán éppen ezért az EU-n belüli szolidaritás tiszteletben tartását kérte a menekültkérdésben a visegrádi országoktól Jean Asselborn. A luxemburgi diplomácia vezetője az EU külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozására érkezve óva intette a V4-et attól, hogy a menekültválsággal szembesülve megalapítsák a "különcök klubját". A magyar kormány harcosan reagált: az európai szolidaritásról nem a visegrádi államokat, hanem Görögországot kellene először megkérdezni, hiszen Görögország meg sem próbálta "feltartóztatni az emberáradatot" és megvédeni uniós külső határát - reagált Prőhle Gergely.
