Zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat hoztak Európába a menekültek, 2016 legnagyobb kihívása pedig nem gazdasági, hanem biztonsági lesz. A miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában ezzel indokolta, hogy elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását. Emellett Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, fontolják meg és támogassák a hatodik alaptörvény-módosítást, hogy a terrorakcióktól megvédhessék a magyarokat. A rendőrök és katonák mellett köszönetet mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért mellénk álltak, miközben "egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét". Az európai közvélemény szerinte azért vizsgázott jól az elmúlt évben, mert "a cenzúrát sikeresen lerúgta magáról", és így világossá vált, többen értenek egyet a magyar kormánnyal, mint ahányan támogatják az uniós migránspolitikát.
Különféle elemzésekből - így az ENSZ szakosodott szervének jelentéseiből - kiderül, hogy hatalmas migrációs nyomás várható a jövőben is - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán számokat sorolt: Irakból 3,2 millióan, Szíriából 6,5 millióan, Nigériából 2,1 millióan, Szudánból 2,5 millióan, Kongóból 3 millióan, Afganisztánból pedig 1 millióan indulhatnak bármikor útnak Európa felé. Ehhez képest az unió gyenge, az Európai Bizottság politikája "megbukott", az akarat is hiányzik ahhoz, hogy megvédje magát, és "Brüsszel be akarja engedni, sőt, be akarja szállítani az illegális migránsokat", és szét is akarja osztani - jelentette ki. A magyar kormány viszont elutasítja a kvótát, ez nemzeti ügy. A magyarok biztonságának megvédése a legfontosabb, Brüsszelnek pedig "be kell tartani a törvényeket, tisztelnie kell a nemzetek akaratát" - jelentette ki Orbán.
A kissé szürkére sikerült napirend előtti felszólalásban persze azt is meghallgathattuk, hogy a "magyar reformok működnek", 2009-ben a büdzsé hiánya szerinte még kétszer akkora volt, mint most, ám még mindig van mit tenni, előbb vagy utóbb nullás költségvetésre van szükség, tehát el kell érni, hogy többet termeljen az ország, mint amennyit elkölt. Az államadósságot "becsületbeli ügyként" csökkentették, ahogyan apadt a munkanélküliség is, mostanra "sikerült kivezetni az országot a gazdasági válságból", így 2016-ban elindulhat "a polgári Magyarország építése" - szólt az orbáni sikerjelentés, aminek némiképp furcsa élt adott, hogy éppen a múlt hétvégén több tízezres tömegtüntetés tiltakozott a kormánypolitika, elsősorban az oktatás ellen.
A brüsszeli válságkezelési politika megbukott, ám milliós tömegeket nem lehet egy kerítéssel megállítani - reagált Schiffer András a kormányfő biztonságpolitikai érvelésére. Az LMP frakcióvezetője ezt követően a multikat és a globális tőkepiacot ostorozta, s a menekültválság világpolitikai megoldását sürgette. Orbán szerint a globális világrend válságát orvosolni kell, de előbb a magyarokat kell megvédeni a migránsoktól, akik "ránk rúgták az ajtót". Arra ugyanakkor a kormányfő már nem válaszolt Schiffernek, amikor a frakcióvezető kifejtette: a kabinet olyan pályára állította az országot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország pedig egy összeszerelő üzemmé vált.
Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől. Erről Vona Gábor beszélt, aki szerint a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítás a pártállami időket idézi. A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint ez "lépés lenne Észak-Korea irányába", ráadásul "ha önök valamilyen hatalmat megkaptak, megszereztek az elmúlt hat évben, visszaéltek azzal", ezért az emberek joggal félnek. Emlékeztetett: nemcsak az ellenzéknek kell konstruktívnak lennie, hanem a kormánynak is, ezért azt kérte, hogy még üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A miniszterelnök közölte Vonával, neki és több párttársának személyes tapasztalatai vannak a pártállami időszakról, ő azért lépett be a politikába, hogy "az oroszokat haza tudjuk küldeni". A terrorveszélyről szólva Orbán megismételte, Franciaország és Szlovákia is alkotmányt módosított, hogy akár a haderőt is felhasználhassák a terrorellenes akciókban, arról viszont nem beszélt, hogy az alapvető szabadságjogokat egyetlen EU-tagállamban sem korlátozzák.
Erre az MSZP elnök-frakcióvezetője is figyelmeztette Orbánt. Tóbiás József menekültügyben a "hazudozás", a "népámítás" és a "PR-kommunikáció" befejezésére szólította fel a kormányt és azt kérte: az itthoni magyarok biztonságának garantálása mellett tegyenek meg mindent az unión belüli szabad munkavállalás megőrzéséért. A frakcióvezető arról is beszélt, ha a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos javaslathoz nincs meg a kétharmados többség, akkor a kormány még mindig válogathat a számos ellenzéki javaslat közül. Kiderült, szombaton ott volt a Kossuth téri tüntetésen és Orbánéknak stílusváltást javasolt, mire a kormánypárti padsorokból többen beszóltak, nevettek. Végül Tóbiás, az MSZP-frakció tagjaival egy percig némán állt utalva a szombati demonstrációra. A kormányfő minderre reagálva Tóbiásnak azt mondta, érdemes előbb szembe néznie azzal, hogy 2010-ig hogyan vitték csődbe az oktatást, mielőtt most bírálná a kormányt.
