Különös véletlen, hogy a magyar nemzeti légitársaság, a Malév bedöntésének negyedik évfordulóján látott napvilágot a hír, hogy a harci és polgári repülőket gyártó orosz Szuhoj és a magyar kormány egy új nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt. Igaz, mint kiderült, már tavaly októberben megkezdődtek az egyeztetések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) , de a nyilvánosság csak most értesülhetett a megbeszélésekről.
A Malév 2012. február 4-én bejelentett csődje után Orbán Viktor kormányfő azt mondta: "Kellene egy nemzeti légitársaság, hiszen a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozna egy jól működő, veszteséget nem termelő nemzeti légitársaság", amelyben "nyilván az államnak is lehet tulajdona, de magánbefektetőknek is kellene benne lennie".
A tervek szerint hat 78-98 személyes Superjet 100-as alkotná a flottát és a szakminisztérium becslése alapján évente 110 millió eurós, mai árakon nagyjából 34 milliárd forintos haszonnal működhetne a ma még ismeretlen nevű új nemzeti légitársaság.
A megkérdezett szakemberek nem csak a profit mértékében, de a tervezett társaság létrejöttében is kételkednek. A Népszavának nyilatkozó légiközlekedési szakértő szerint ha egyáltalán létrejön az üzlet, a cégnek legföljebb a Malév egykori balkáni útvonalaira lenne érdemes összpontosítania, mert a fontosabb légikikötőkbe irányuló forgalomban rendkívül erős a verseny. A közeli balkáni fővárosokba viszont a rövid törzsű Szuhoj Superjet 100-as - talán az Airbus 318-ashoz lehetne hasonlítani - nem repíthető gazdaságosan. Mellesleg az Airbusnak ezt a változatát sem igen tudják optimálisan üzemeltetni a légitársaságok. A Superjetek inkább 2000-4000 kilométer között lennének alkalmasak. A szakember úgy vélte, a Balkánra megfelelőbb lenne, akár hat darab 50-70 személyes turbólégcsavaros gépeket beszerezni, amelyek akár 40 százalékkal is kevesebb kerozint "falnak fel" egy-egy úton. Ráadásul egy új légitársaság menetrendjéről a magyar és az uniós légi irányítási szervezetek döntenek, s évente csak kétszer foglalkoznak ilyen kérelmekkel. Ha pedig az orosz félnek többségi tulajdonrésze lenne az új cégben, akkor csak külön szerződések megkötésével landolhat uniós légikikötőkben.
Ha mégis megszületne az új légitársaság és minden engedélye meglenne, valamint a személyi feltételek is adottak lennének, akkor még össze kellene állítania a menetrendjét is, amelyet a hazai légi irányítási központ a Hungarocontroll egyeztetne az Eurocontrollal. Az európai repülőterek kapacitásának és az európai légtér zsúfoltságának ismeretében menetrendi konferencián állapítanák meg, milyen lehetőségekkel számolhatna az új légitársaság. Ilyen konferenciát évente ugyancsak kétszer tartanak - jegyezte meg a szakember. A Malév egykori terjeszkedési útvonalaira, a balkáni fővárosokba, nagyvárosokba bejelentkezhetne a frissen alakuló cég, de a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi polgári légiforgalmi piaci helyzetben légitársaságot alapítani nagyon kockázatos vállalkozás.
Az is kérdéses, hogy ha a Szuhoj nem csak a gépet adná apportként a vállalatba, hanem a pénzt is, akkor honnan és hogyan teremtené elő a szükséges forrásokat. A nagy állami pénzintézet, a Vnyesekonombank egyszer már "megégette magát" a Malévval. A kőolaj- és földgázárak mélyrepülése roppant nehéz helyzetbe hozta az orosz gazdaságot és a bankrendszert is. Ugyancsak a Malév példája nyomán a kormánynak óvakodnia kellene az állami támogatástól, ebben az esetben viszont nem lehet tudni, hogy ki és miből fedezné az alapítás és a működtetés költségeit. (Becslések szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű egy új légitársaság létrehozása és legalább egy éves előkészítést igényel.)
A Malév a saját nyugat-európai járataira szállította a térségből az utasokat, az új légtársaság a Balkánról akár - a Ferihegyet érintve - ráhordhatná ezekre az utasait. Nagy kérdés, hogy az új légitársaságnak akadna-e ebben partnere.
A nemzeti büszkeségnek számító, magyar nemzeti légitársaság újraélesztésére pillanatnyilag alig-alig van esély FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egy másik szakember lapunknak elmondta, szerinte az oroszoknak leginkább reklám, brandépítési, értékesítési szempontból lenne fontos a Szuhoj bevonásával alapított orosz-magyar légitársaság. Az orosz cégnek ugyanis nem váltak be az üzleti számításai,amit a Superjet 100-astól vártak. Ha ez a terv megvalósulna, a Szuhoj az európai piacon is megjelenhetne ezzel a típussal, ami nem lenne új ötlet. Amikor a Malév az orosz Abramovics tulajdonában volt, 2008-ban a Szuhoj akkori vezérigazgatója tárgyalt velük Budapesten ennek a típusnak a flottába állításáról, de ez nem járt sikerrel. Martin Gauss, a Malév egykori vezérigazgatója azután 2011-ben a Le Bourges-i légiszalonon aláírt egy szándéknyilatkozatot Szuhoj Superjet 100-asok vásárlásáról az oroszokkal, és a típus fejlesztésében résztvevő olasz Alenia Aermacchival. (A kanadai Bombardier-eket, illetve a Fokker 70-eseket váltotta volna le a Superjet 100-as.) Az üzlet már olyan stádiumba került, hogy a Malév műszaki bázisa, az Aeroplex is rákészült, arra hogy Budapesten lesz a Superjet 100-as európai javítóközpontja. Ez azért lett volna fontos az oroszoknak, mert nem tagjai az Európai Légügyi Hivatalnak (EASA), amely szabályozza a repülést az unión belül.
Végül nem csak a szerződés, de az akkori vezérigazgató és a Malév is "elszállt."
