Új működési modell bevezetését tervezi a kormány a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén - jelentette ki Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen. A kormány hosszú távú változásokat tervez, amelyek célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat non-profit jelleggel biztosítsa az állam - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kabinet szeretné, ha a szolgáltatók állami kézbe kerülnének vagy az állam felügyelt piacokon működnének - mondta. Ha ezeken a területeken magáncég akar működni, tudomásul kell vennie, hogy a lakosság kiszolgálásán nem termelhet profitot - közölte a miniszter. Szerint ez fogja megvédeni az embereket attól, hogy a rezsi irreálisan emelkedjen. Hozzátette: ha jól szervezik meg ezeket a szolgáltatásokat, az további csökkentést is lehetővé tehet.
Ha ez az "új modell" valóban megvalósul, az gyakorlatilag az önkormányzati rendszer, a helyi demokrácia tudatos felszámolását jelenti - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A miniszter felsorolásából a hulladékgazdálkodás, a víz-szennyvíz-csatorna - illetve ami kimaradt, az éppen ötmilliárd forinttal megtámogatott kéményseprés -, tartozik jelenleg önkormányzati hatáskörbe és ott is kell maradnia - közölte Schmidt Jenő. Szerinte önkormányozni csak akkor lehet, ha van mit, márpedig a kormány már elvette a kórházakat, az oktatást, most a lakossági szolgáltatásokat és csak a szociális gondokat hagyta meg.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ha a lakossági szolgáltatásokat az állam veszi át, akkor jelentős költségvetési támogatást kell a rendszerbe pumpálni. Az a modell tehát amiről Lázár János beszélt, előre vetít egy masszív állami finanszírozási igényt.
A hulladékkezelés például úgy kerül át állami kézbe, hogy az önkormányzatok nem tudták finanszírozni a veszteségeket, melyeket állam okozott azzal, hogy piaci szolgáltatási díjat jogszabállyal 20 százalékkal csökkentette. A hulladék lerakási díjat viszont - ugyancsak az állam - felemelte, mert egy uniós előírás szerint a lerakóknak legalább nullszaldósoknak kell lenniük, hogy fenntartható legyen a szelektív hulladékgyűjtés és -tárolás.
Schmidt Jenő ehhez még hozzátette az útdíjakat is, ezek összességében 40-50 százalékos többletkiadást okoztak az önkormányzatoknak. Ráadásul a közszolgáltatásokat a településeken a lakosság 15-20 százaléka nem fizeti. Az önkormányzat azonban ezek után is kénytelen befizetni az áfát, ami tovább növeli a ráfizetést, amit csak részben kompenzál az állam.
A kormányzat gyakorlata az volt, hogy mesterségesen veszteségessé tette a lakossági közműszolgáltatásokat, sőt egész ágazatokat, majd átvette ezeket veszteséggel együtt és megtámogatta adóforintokból - összegezte Molnár a 2013 óta tartó folyamatokat.
A helyzet azonban ennél is rosszabb, mert állami kézbe kerülve nonprofitnak kell lennie a szolgáltatásnak, időközben amortizálódnak az eszközök, ezért újabb jelentős összegeket kell majd a költségvetésből áldozni például a begyűjtő járművekre, vagyis a kukás autókra. Ugyanez a séma ráhúzható azonban a többi lakossági szolgáltatásra, a villany, gáz, víz-szennyvízcsatorna hálózatok fenntartására - jegyezte meg Molnár László. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyobbrészt az eddigi szolgáltatók tulajdonában maradtak a vezetékhálózatok, amelyek használatáért bérleti díjat kell fizetnie az állami cégóriásnak, ráadásul az uniós szabályozás értelmében piaci árat kell elszámolni. A költségek között jelentkezhetnek majd rendkívüli kiadások, a gázvezeték törések, a villamosvezeték szakadás, a transzformátorok meghibásodása, a csatorna hálózat hibáinak elhárítása és így tovább.
A szakember becslése szerint évi legalább 130 milliárd forint adófizetői hozzájárulásra lesz szükség a lakossági szolgáltatási rendszerek működtetéséhez. Ha az adminisztratív költségek növekedését is hozzászámítjuk, ez az összeg elérheti a 150 milliárd forintot. A járulékos költségekkel, egyedi kiadásokkal, egyéb váratlan költésekkel 1-2 éven belül az állam erőszakos beavatkozása a piaci folyamatokba 180 milliárdjába is kerülhet a lakosságnak, csak éppen rejtve, szétterítve és adók formájában beszedve.
Csak az öt, állami kézben lévő nagy regionális vízmű évi 12-15 milliárd, az állami hulladékgazdálkodás 8-10 milliárd forintos, a távhőszolgáltatás 52-54 milliárd forintos veszteséget termel évente - jegyezte meg a TŐOSZ elnöke. Szerinte az állami szolgáltató cégek eszközei idővel tönkremennek, mert senkit nem lesz érdekelt majd a fejlesztésben és a nonprofit forma miatt pénz sem lesz erre.
Az új állami megaszolgáltató holdingot a KLIK-hez hasonlította a gazdaságkutató, amelynél az volt az ígéret, hogy jelentős megtakarításokat hoz majd és abból finanszírozható az oktatás. Ehhez képest kétszer emelték a költségvetési támogatását és így is veszteséges, illetve több tízmilliárdos tartozásai vannak éppen a szolgáltatóknak.
Schmidt Jenő is a KLIK-hez hasonlította az állami közszolgáltató konglomerátumot, s hangsúlyozta, nem lehet egy központból irányítani 3100 település lakossági szolgáltatásait, már csak az eltérő lakossági összetétel, településszerkezet és úthálózat miatt sem.