Az egykor kétmilliós város lázadók ellenőrzése alatt álló részének visszafoglalásáért indított támadás elzárhatja a legfontosabb török határátkelőhöz vezető útvonalat, s ezzel a még a városban tartózkodó mintegy 300 ezer embernek nem tudnak humanitárius segélyt, élelmet szállítani. A harcok miatt további 100-150 ezer ember kelhet útra, csatlakozva azokhoz, akik a török határ szíriai oldalán felállított sátortáborban várják, hogy továbbengedjék őket. Mintegy 30 ezer ember várakozik ott jelenleg, az ő ellátásuk is megterheli a segélyszervezetek kapacitásait. Az ENSZ felhívásában sürgette Törökországot, hogy nyissa meg a határt, a világszervezet más tagállamait pedig arra szólította fel, hogy nyújtsanak anyagi támogatást Ankarának a szíriai menekültek ellátásához.
Miközben az ENSZ és a nyugati országok sorra ítélik el Oroszországot az aleppói bombázás miatt és róják fel a moszkvai vezetésnek, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén Aszad-elnök demokratikus ellenzékét is támadja, Carla del Ponte volt hágai főügyész védelmébe vette az orosz katonai fellépést. A korábban a jugoszláviai háborús bűnök feltárására létrehozott hágai nemzetközi bíróság főügyészeként ismertté vált Del Ponte jelenleg az ENSZ szíriai vizsgálóbizottságának tagja és nem először megy szembe Szíria ügyében a nyugati állásponttal. „Összességében úgy gondolom, hogy Oroszország beavatkozása jó dolog, mert valaki végre tényleg támadja ezeket a terrorcsoportokat, a Daesht (Iszlám Állam) az an-Nuszra Frontot és a többi hasonlót” - fogalmazott a svájci közszolgálati televíziónak nyilatkozva a volt főügyész.
Del Ponte Szíria és az Aszad-rezsim kapcsán 2013-ban is „különvéleményt” fogalmazott meg a vegyifegyver-használat kérdésében. Amikor 2013 nyarán Washington a katonai beavatkozást fontolgatta, a nemzetközi jogvédő szervezetek pedig bírálták Aszadot, amiért a kormányhadsereg állítólag vegyi fegyvert vetett be a lázadók ellen, a del Ponte által vezetett helyszíni vizsgálóbizottság más álláspontra helyezkedett. „Bár nincs 100 százalékos bizonyítékunk erre, arra a következtetésre jutottunk, hogy a vegyifegyvereket a lázadók vetették be”, közölte akkor a volt főügyész. A svájci televízióban nyilatkozva del Ponte újra azt hangoztatta, hogy Aszad elnököt nem lehet kihagyni a politikai rendezésből.
Más állásponton vannak a nemzetközi jogvédő szervezetek, a Human Rights Wach és az Amnesty International. Hétfőn közölte a HRW, hogy adataik szerint az orosz légierő és a szíriai kormánycsapatok közös műveleteiben legalább 14 alkalommal vetettek be tiltott fegyvernek számító kazettás bombákat január 26. óta Szíriában. Legalább 37 civil halt meg, többen megsebesültek. A HRW a tiltott fegyver használatát legalább egy szemtanú beszámolója és a támadásról készült felvételek alapján állapította meg, az áldozatok számát egészségügyi dolgozók, helyiek és újságírók által nyújtott információkra alapozza a szervezet. Az Amnesty International már tavaly decemberben azzal vádolta Oroszországot, hogy kazettás bombákat vet be Szíria civilek lakta részén. Moszkva cáfol, egy katonai szóvivőjük szerint nem is rendelkeznek ilyenekkel Szíriában.