Sanders a vitában közölte, nagyon büszke arra, hogy ő az egyedüli jelölt, aki nem fogad el nagy pénzügyi támogatóktól adományokat, aki mögött nem áll olyan szuper PAC (politikai akció csoport), amely korlátlanul kaphat kampánytámogatást. A vermonti szenátor ezúttal is bírálta Clintont a Wall Street-i cégekhez fűződő kapcsolatai miatt. Sandersnek feltették a kérdést, vajon progresszív politikusnak tartja-e Barack Obamát. Clinton emlékeztette, Obama is elfogadott nagy cégektől, bankoktól kampánypénzeket.
Clinton igyekezett rámutatni, bármennyire is kecsegtető ígéreteket tesz Sanders, ha ő kerülne az elnöki székbe, nem tudná megvalósítani. Sem az ingyenes felsőoktatás , sem az általános, ingyenes egészségügyi ellátás bevezetéséhez nem lenne meg a fedezet.
Sanders elismerte, hogy volt külügyminiszterként Clintonnak nagyobb a külpolitikai tapasztalata, ezzel szemben neki jobb a politikai ítélőképessége. A szenátor arra a kérdésre, hogy mit kezdene a még mindig Afganisztánban állomásozó, mintegy 10 ezer amerikai katonával, elismerte, hogy nem vonhatná ki az egységeket egyik napról a másikra, mivel a tálibok visszatérése előtt nyitná meg az utat. Clinton úgy nyilatkozott, elnökként sem Irakban, sem Szíriában nem vetne be amerikai szárazföldi csapatokat.
A volt First Lady rászólt vetélytársára, hagyjon fel a lejárató kampánnyal, mondja meg egyenesen, ha valami nyomja a lelkét. Lapjelentések szerint Sanders munkatársai titkos „újraszámlálást” folytatnak Iowában, településről-településre ellenőrzik a jelölőgyűléseken leadott szavazatokat. Clinton közölte, áll elébe az újraszámlálásnak, nem ellenzi a voksok auditálását. A CNN/WMUR friss felmérése szerint New Hampsire államban Sanders fölénye tovább nőtt, 61 százalékot érhet el, miközben Clintonra 36,5 százalék készül szavazni.
