Londonban tegnap megkezdődött a brit, a német, a kuvaiti és a norvég kormány, valamint az ENSZ közös szervezésében az a nemzetközi donorkonferencia, amelyet a szíriai humanitárius válság enyhítése, valamint a háború elől menekülőket befogadó térségbeli államok megsegítésére hívtak össze. Több mint 70 ország vesz részt, Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár jelezte, csak az idénre 7, 73 milliárd dollárra lenne szükség Szíriában a legégetőbb gondok orvoslására és további 1,2 milliárdra a régió többi országának a szír háború miatt rájuk nehezedő terhek enyhítésére. A konferencián 9 milliárdot szeretnének összegyűjteni a szervezők.
Tavaly az ENSZ segélyfelhívásai nyomán 3,86 milliárd dollár gyűlt össze, ami a minimális szükségletek felét fedezte. Tegnapi jelentős felajánlások születtek. Németország 2018-ig 2,57 milliárd dollárt fizet, London is megkétszerezi a térség segélyezését, 2020-ig 1,76 milliárd dollárnyi segélyt ajánlott fel. Az ugyancsak szervezőként jelen lévő Norvégia 1,17 milliárdot ajánlott fel négy évre. Franciaország egy milliárdot, az Európai Unió 3 milliárdot 2016-ra, de Donald Tusk ET-elnök jelezte, Brüsszel 2017-re is fenntartja ugyanezt az összeget. Az Egyesült Államok 2016-ra 925 millió dollár támogatást biztosít. Magyarország szíriai kórházépítésre és üzemeltetésre 1 milliárd 575 millió forintot biztosít.
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szíriai helyzet fenntarthatatlan, a válságnak nincs katonai megoldása, csak politikai párbeszéddel lehet véget vetni a szíriai válságnak. Ami egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik, hiszen épp a donorkonferencia előtt futottak zátonyra a genfi béketárgyalások. Szerdán ugyanis felfüggesztette és február 25-re halasztotta a szíriai ellenzék és kormányzat közötti béketárgyalásokat Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja. Igaz, a tényleges egyeztetések meg sem kezdődtek Genfben.
A belső rivalizáláson túllépni nem tudó szíriai ellenzék képviselői múlt péntek helyett csupán hétfőn érkeztek meg a svájci városba és azonnal jelezték, hogy amíg nem kapnak garanciát előzetes feltételeikre, a humanitárius segélyek célba juttatására valamint a tűzszünetre, addig az ENSZ szíriai különmegbízottjával sem tárgyalnak. Staffan de Misturat az Aszad-rezsim iránti elfogultsággal vádolták. A szír kormány küldöttei viszont azt kifogásolták, hogy az ellenzék előfeltételeket támaszt a tárgyaláshoz, a szíriai harcok folytatását pedig a terrorizmus elleni harcként magyarázták. Akárcsak Moszkva, hiszen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is állította, az orosz erők az al-Kaida célpontokat támadták.
A meg sem kezdődött béketárgyalás felfüggesztésének közvetlen oka – vagy ürügye- az volt, hogy a szíriai kormányhadsereg orosz légitámogatással folytatta Aleppo lázadók által felügyelt része, illetve vonzáskörzete elleni ostromát és szerdára jelentős katonai sikert ért el, elzárva a felkelők előtt a számukra létfontosságú Törökországgal összekötő utánpótlás-útvonalat.
Az ellenzék Oroszországot vádolta azzal, hogy a hadműveletek folytatásával lehetetlenné akarja tenni a konferenciát. John Kerry amerikai külügyminiszter is a támadások szüneteltetését kérte, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig úgy fogalmazott, teljesen fölösleges addig békéről tárgyalni, míg Oroszország és a szír kormányerők embereket ölnek Szíriában. Erdogan azt is megkérdőjelezte, hogy 25-én újraindulnak a béketárgyalások. Damaszkusz szerint viszont az ellenzéket támogató Törökországot, Szaúd-Arábiát és Katart tette felelőssé a genfi egyezkedés sikertelenségéért, képviselője kérdésessé tette, hogy visszatérnek-e a tervezett folytatásra Genfbe.