Bár az összes ellenzéki párt bírálja, a kormány nem tárgyal tovább a terrorvészhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosításról. Tuzson Bence a köztévében bejelentette, mivel nagyon messze vannak az álláspontok, ezért várhatóan nem egyeztetnek tovább az ellenzékkel, hanem benyújtják az laptörvény hatodik módosítására vonatkozó tervezetet. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a műsorban megismételte, hogy a migráció nem csupán kulturális veszélyt jelent Európa számára, hanem biztonsági kockázatot is. Ilyen helyzetben minden országnak keményen kell fellépnie, mert a terroristák a gyenge láncszemeket keresik.
A kormány január közepén javasolt módosítást, hogy az alaptörvényben önálló tényállás legyen a terrorveszélyhelyzet. Arról, hogy ez mit jelent a valóságban, milyen esemény kapcsán vezethetnek be különleges állapotot, nem is rendelkezik világosan a javaslat, arról viszont igen, ha a rendkívüli állapotot kihirdeti a kormány, akkor 60 napra, de akár tovább is korlátozhatják egyebek mellett a médiát, az internetet, sőt, kijárási tilalmat rendelhetnek el, s akár a határokat is lezárhatják. A Miniszterelnökséget irányító Lázár János szerint például a röszkei, vagy Keleti pályaudvarnál történt tavaly nyári eseményeknél felmerülhetett volna a terrorveszély megállapítása, kérdéses ugyanakkor, hogy az alaptörvényben ma rendelkezésre álló jogi lehetőségek miért nem elegendőek egy-egy ilyen, akár váratlan szituáció kezelésére.
"Készülhet az ország az előrehozott választásokra. A Parlament ugyanis leszavazza ezt a kezdeményezést, a Fidesz szerint pedig - fogják majd mondani - így nem biztonságos az ország, kell a kétharmad újra, ezért pedig az új választás. Ma ez a legvalószínűbb forgatókönyv." Somogyi Zoltán politológus így reagált a Facebook-on Tuzson bejelentésére, miszerint a kormány nem látja értelmét, hogy tovább tárgyaljon az alkotmánymódosításról.
Különleges jogrend idején sem függeszthető fel az alaptörvény azon rendelkezése, mely szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Erre az adatvédelemért felelős Péterfalvi Attila figyelmeztette a kormányt a terrorveszélyhelyzetről szóló törvénytervezet kapcsán. A fideszes Németh Szilárd tegnap azt üzente Péterfalvinak, fontos, hogy az adatvédelmi biztos teszi a dolgát, de az is, hogy a kormánypárt tegye a magáét. "Látjuk a terrorveszély növekedését. (...) A magyar családokat minden eszközzel megvédjük. (...) Cselekedni kell. (...) A megelőzést fontosabbnak tartjuk, mint az utólagos siránkozást" - fogalmazott a kormánypárt alelnöke.
Azt egyébként múlt csütörtökön Simicskó István honvédelmi miniszter már bejelentette, mindenképpen a parlament elé terjesztik a javaslatot, amely az alaptörvénybe emelné a terrorveszély fogalmát. Ha ehhez nem lesz meg a kétharmad, akkor majd a kormány dönt "a további lépésekről".
Csakhogy az ellenzék, sőt a független képviselők is világossá tették már, ebben a formában biztosan nem szavazzák meg a kormánynak túlhatalmat biztosító kétharmados javaslatot, de véleményük szerint Orbán Viktor nem is akarja ezt. Schiffer András két napja lapunknak úgy fogalmazott, a kormányt nem az emberek biztonsága érdekli, a módosítás csupán kommunikációs trükk. Az LMP frakcióvezetője nem tartja véletlennek, hogy a témában felkészületlen honvédelmi miniszternek kell a kormány nevében képviselni ezt az ügyet. Ez is mutatja, hogy az egész csak a "Habony-művek showműsora".
Megírtuk azt is, a "gránitszilárdságú" alaptörvény hatodik módosításáról egyetlen ötpárti egyeztetést hívott össze a kormány úgy, hogy a tervezetet csak pár órával a találkozó előtt bocsátották rendelkezésre. Az MSZP már akkor színjátéknak nevezte, ami a módosítás kapcsán történik és az ötpárti megbeszélésre el sem mentek, hiszen addigra már javában zajlott az újabb kormányzati médiakampány, mely szerint a baloldal a terroristák oldalára állt. Később kiderült, az előzetes hírekkel ellentétben a Jobbik sem támogat egy ilyen javaslatot. Mirkóczki Ádám szerint ráadásul a kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozatával lelepleződött: a Fidesz nem akar konszenzusos javaslatot a parlament elé terjeszteni, sőt a valódi célja az, hogy az Országgyűlés elvesse a módosítást és továbbra is terrorizmussal riogathassanak. Szombati évértékelőjén Vona Gábor pártelnök is azt mondta, az emberi és közösségi szabadságot meg kell védeni a kormánytól, amely az alaptörvény módosításával a rendeleti kormányzást készíti elő. Erre reagálva a Fidesz szintén tudatta, fenntartják a javaslatát és a közelgő kihelyezett frakcióülésen tárgyalnak a további lépésekről.
