Ambiciózus tervekkel, Európa-bajnoki címért utazott a magyar kézilabda-válogatott Lengyelországba, ám csúfos kudarc lett a vége. A csapat öt vereséggel és egy győzelemmel a 12. helyen zárta a kontinensviadalt, s lemaradt a riói olimpiáról. „Túl sok pozitív dolgot nem tudok mondani a válogatott teljesítményéről, mert nemhogy a szövetség célkitűzésének nem felelt meg, hanem egy mérkőzést leszámítva borzasztóan gyengén teljesített a csapat – kezdte a Népszavának Laurencz László, a női válogatott korábbi szövetségi kapitánya.
– Az viszont nem igaz, hogy az Eb-n úszott el az olimpia. Az ötkarikás játékokra való kijutás esélyét az előző éra játszotta el, amikor Nagy Lászlóék alul maradtak Szlovéniával szemben, s nem jutottak ki a katari világbajnokságra. Szerintem, nem az a legnagyobb gond, hogy véget ért a riói álom, hanem az, ilyen játékkal.” A szakember kiemelte: egy kudarcban mindig benne van az edző. Talant Dujsebajev – Laurencz szerint – túl optimista volt, irreális Európa-bajnoki győzelemről beszélni, úgy, hogy a válogatott eddigi csúcsa az 1998-as hatodik hely volt.
Klubszinten remekelnek a magyar férfi együttesek. A Veszprém tavaly ezüstérmet szerzett a Bajnokok Ligájában, az idei szezonban is nagyszerű teljesítményt nyújt a bakonyi alakulat. Jelenleg a harmadik helyen áll az A csoportban, mindössze egyetlen pont a lemaradása az éllovas Flensburg-Handewitthez és a második PSG-hez képest. Magyar játékos azonban alig van a Veszprémben. A 17 fős keretben mindössze hat hazai kézis található. Közülük Mikler Roland, Nagy László, Schuch Timuzsin és Iváncsik Gergő képviselte Magyarországot a lengyelországi Eb-n. A Szegednél még ennél is rosszabb a helyzet. A legrangosabb európai kupasorozat 2015–16-os idényében negyedik Tisza-partiaknál ugyan hét magyar is található a húszfős keretben, ám csupán
Ancsin Gábor és Zubai Szabolcs vett részt a kontinenstornán.
„Nyilván ezek a megnyilvánulások azt szolgálták, hogy a játékosokat feltüzelje, de még a fiataloknak is voltak kételyei az Eb-sikerrel kapcsolatban” – mondta a korábbi női kapitány. Hozzátette: ha Dujsebajevnek az volt a célja, hogy kivezesse az olimpiára a csapatot, akkor nem kilenc újonccal kellett volna nekivágni a legerősebb tornának. Ennek ellenére a válogatottal világbajnoki ezüstérmet nyerő edző szerint hiba lenne meneszteni a spanyol-orosz állampolgárságú trénert. „A mai játékosoknak olyan mesterre van szüksége, akit tisztelnek, felnéznek rá. Sajnos a mai magyar edzők között nincs ilyen. Talán a nőknél Elek Gábor, az FTC szakvezetője, ám ő kijelentette, nem hagyja ott a Ferencvárost” – fogalmazott Laurencz.
A sikertelenségért az anyagiak sem okolhatók, ugyanis az olimpiai kijutásért 80, a kvalifikációs tornáért 30 millió forint járt volna. A dobogós helyezések is jól fizettek. Az Eb-arany 20 milliót, az ezüstérem 10 milliót, a harmadik hely pedig ötmillió forintot ért. Az összegek összeadódnak, azaz például az első helyezéssel elért olimpiai kijutás 100 millió forintot jelenthetett volna. A klubok azonban így is szép summából gazdálkodhatnak.
Kocsis Máté sportági elnök a kontinenstorna előtt elárulta, bombaüzletet kötött a honi kézilabda-szövetség, amely a Szerencsejáték Zrt.-nek értékesítette a 14 férfi és 12 női profi klub szabadon maradt reklám- és marketingjogait, így a tavaly decemberben aláírt megállapodás idényenként 3,26 milliárd forintos bevételt jelent. Az összeget bizonyos elvek figyelembe vételével a 26 élvonalbeli klub közt osztja szét a szövetség.
„A lengyelországi férfi Eb-n és a dániai női vb-n annyi kiderült, a pénz nem minden. A legnagyobb probléma az, hogy a húzóegyesületeinkben – mint a Veszprém, a Szeged, vagy a nőknél a Győr – alig játszik magyar. A nemzetközi sikerekben sajnos több érdeme van a külföldi játékosoknak, mint hazánk legjobbjainak. Az egyetlen kivétel a Ferencváros, ahol azért vannak szép számmal magyarok. A nagy kluboktól sajnos azonnali eredményt várnak, így nincs esélye egy-egy fiatalnak a legmagasabb szinten játszania, ez meg is látszott az Eb-n mutatott játékunkon” – zárta Laurencz.
