"Valóban volt ilyen amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is. A magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik" - válaszolta lapunknak Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét azután kérdeztük, hogy kiderült, az Egyesült Államok elnöke szerint az amerikai kormány közvetlenül fellépett a Hóman Bálintnak tervezett szoborállítás megakadályozása érdekében.
Barack Obama ugyanis Izrael washingtoni nagykövetségén a nemzetközi holokauszt-emléknapon arra figyelmeztetett, erősödőben van az antiszemitizmus, és bármely hit elleni támadás minden hit elleni támadás egyben. Aggályaira példaként Magyarországot hozta fel. "Itt ma este szembe kell néznünk a valósággal, és a valóság az, hogy világszerte erősödik az antiszemitizmus. Ez tagadhatatlan" - mondta, majd kifejtette: "elnökként gondoskodtam róla, hogy az Egyesült Államok vezesse az antiszemitizmus elleni globális harcot". Ezért szervezték meg az első ENSZ-közgyűlést a témában, ezért sürgettek más nemzeteket is, hogy a veszély kezelésére - Amerikához hasonlóan - különmegbízottakat nevezzenek ki. A felsorolást pedig Obama úgy folytatta: "ezért volt, hogy amikor Magyarország szobrot állított volna egy második világháborús antiszemita vezetőnek, mi próbáltuk a leginkább rávenni a kormányukat, mondjon le erről a tervről. És ez nemcsak afféle széljegyzet volt a Magyarországgal való kapcsolatunkban, hanem nagyon is központi kérdés, amennyiben fenn akarják tartani a jó viszonyt Amerikában - és ezt a tudtukra is adtuk" - fogalmazott az amerikai elnök.
Ismert: Székesfehérvár közgyűlése júniusban - az ellenzék heves tiltakozásától kísérve - támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, hogy az egykori politikus szobrát állítsák fel a székesfehérvári Bartók Béla téren. A kezdeményezést még az igazságügyi tárca is támogatta volna 15 millió forinttal, noha az Orbán-kormány miniszterei - Lázár János, Balog Zoltán és Trócsányi László - sorban elhatárolódtak a szoborállítástól, a felelősséget pedig a civilekre és Székesfehérvárra hárították. Végül nemcsak a kormányoldal, hanem maga az alapítvány is elállt az ötlettől, miután minden korábban felajánlott közpénzt visszavontak a döntéshozók. Ennek előzménye pedig az volt, hogy az Egyesült Államok képviselői budapesti látogatásukon nyilvánosan is felszólították a magyar kormányt, ne csupán ne támogassa, hanem akadályozza is meg a szobor felállítását. Miután ez elhangzott, még ugyanaznap a parlamentben Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre válaszolva beszélt Hómanról: elmondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt, és bár a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány nem támogathatja, hogy olyan politikusnak állítsanak szobrot, aki együttműködött az elnyomókkal.
Az ügy pikantériája, hogy tavaly májusban, a Modern Városok sorozat székesfehérvári állomásán a miniszterelnök még azt mondta: "örülök annak, hogy Hóman Bálint emléke Székesfehérvár városából nem tűnik el, és reméljük, hogy hamarosan a tudományos és közéleti rehabilitáció is meg fog történni." Kétségtelen tehát, hogy Orbán az amerikai nyomásnak engedve változtatott nézőpontján, ám ezt most tagadja. Így gondolja Ara-Kovács Attila is, aki szerint egyáltalán nem példátlan, hogy az amerikai elnök erőteljes véleményeket fogalmaz meg más országokkal kapcsolatban. A DK külpolitikai kabinetvezetője szerint Obama álláspontja ráadásul nem egy külföldi vélemény, hanem nagyon sok magyar ember egyetért vele, személy szerint Ara-Kovács is messzemenőkig azonosul az antiszemitizmus csíráját is elítélő nyilatkozattal. A szakpolitikus azt is elmondta: szóvivőjén keresztül Orbán csak saját táborának kívánt üzenni, őket nyugtatgatta azzal, hogy nincs függőségben más országoktól, miközben a konkrét esetben tény, hogy teljesítette az amerikai elvárást. Amikor ugyanis az amerikai kormány tavaly december közepén Budapestre küldte Robert Berschinski demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi helyettes államtitkárt, valamint Ira Forman antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottat és Nicholas Dean holokausztügyi különleges megbízottat, Orbán hirtelen megfogalmazta korábbitól eltérő véleményét, holott előtte hebegett-habogott csak a kabinet. Ara-Kovács szerint a magyar kormányfő rendre igazodik az amerikaiakhoz, csak épp a megszokott kettős játéka, avagy a pávatánc kényszeríti arra, hogy a hazai közvélemény előtt másként adja elő a történteket.
