Nemzetközi Olimpiai Bizottság;Fővárosi Közgyűlés;Olimpiai park;budapesti olimpia;

- Olimpiai álom vidéki és Duna-parti helyszínekkel

Szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket. Az ellenzék továbbra is népszavazást szeretne az ügyben, ám az erről szóló előterjesztést leszavazták. Sajtóhírek szerint az Olimpiai Park kialakításával megszűnhet a csepeli hév, helyette villamos járna. Csepel különben is hangsúlyos szerepet kaphat, hiszen a tervek szerint a 2024-es nyári játékokra itt alakítanák ki az olimpiai falut. Összeállításunkban a budapesti (és a vidéki) helyszíneket gyűjtöttük össze.

A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot, az úgynevezett mestertervet, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) benyújtandó garancialevelet. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét, úgynevezett klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park – ezen belül a Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs –, a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.

Ahogy arról a Magyar Idők beszámolt, a vitában elhangzott, hogy a csepeli HÉV-et az olimpiai fejlesztés részeként korszerű villamoskapcsolat válthatja ki, illetve új híd épülhet a Dunán a sziget és a budai Galvani utca, illetve a pesti oldalon a Kén utca irányába. Csepel képviselője, Borbély Lénárd polgármester szerint minden híreszteléssel szemben az új villamossal javulni fog a sziget megközelíthetősége, átszállásmentes kapcsolat jön létre a kerület és a belváros között. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.

Mint azt Tarlós István főpolgármester tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, a helyszínkiválasztási javaslat figyelembe veszi a Budapest 2030 elnevezésű hosszú távú fejlesztési koncepciót, a Budapest 2020 elnevezésű integrált településfejlesztési stratégiát, valamint Budapest valamennyi tematikus fejlesztési programpontját. „Budapest településszerkezete messzemenőkig alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére” - tette hozzá Tarlós.

Az ellenzék szerint ugyanakkor Budapest nem lenne képes megrendezni az olimpiát. „Felkészültek vagyunk gazdaságilag? Ez a feltétel jelen pillanatban nem áll meg. Felkészültek vagyunk egyébként morálisan is? Sajnos azt kell mondanom, hogy a Fidesz elmúlt években tapasztalt kormányzása morálisan sem teszi lehetővé, hogy emelt fővel rendezhessünk olimpiát” – idézte a hirtv.hu az LMP fővárosi képviselőjét, Csárdi Antalt. A baloldali pártok nem tettek le róla, hogy népszavazást tartsanak a rendezésről, igaz egy kérdésük hitelesítését már megtagadta a Kúria.

„Van olyan ügy Budapesten, amely igenis méltó arra, hogy a budapestiek közvetlenül ítéljék meg, hasonlóan a nyugat-európai és más nagyvárosok polgáraihoz. Ezt a jogot szerintem meg kell adni a budapestieknek. Az, hogy a Kúria egy konkrét kérdés kapcsán kifejtett egy álláspontot – amivel nekem egyébként van vitám, de ez ilyen szempontból lényegtelen –, nem azt jelenti, hogy a Kúria azt mondta, hogy nem lehet népszavazás az olimpiáról” – jelentette ki a PM fővárosi képviselője, Karácsony Gergely.

A főpolgármester-helyettes viszont azon az állásponton van, hogy a közgyűlésnek nincs hatásköre a népszavazás ügyében. „A fejlesztések jelentős része az olimpiai döntéstől függetlenül megvalósul Budapesten a következő néhány évben, ez nagyon fontos tényező. Vannak fejlesztési elemek, például atlétikai stadion, amelyeknek csak és kizárólag akkor állunk neki, hogyha az olimpia rendezési jogáról szóló döntés pozitív 2017 szeptemberében; akkor majd nyilván nekiállunk ezeken gondolkodni” – fogalmazott Szeneczey Balázs.

Az ellenzéki képviselők kezdeményezését így a közgyűlés nem támogatta, az olimpiáról szóló kormánypárti javaslatot viszont megszavazta. A magyar főváros mellett hárman – Párizs, Róma, Los Angeles – kandidálnak, a NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki a rendezőt.

Két térség, hét klaszter

DUNA TÉRSÉG

Olimpiai park (Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs)

A tervek szerint a legfontosabb központ a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében lesz. Ahogy az a 444.hu cikkéből kiderül, a helyszínről ezt írja az előterjesztés: „Az Olimpiai park klaszter a Kvassay-zsilip térségében, az észak-csepeli szigetcsúcson, valamint Pesten a Soroksári út mentén elterülő alulhasznosított, részben használaton kívüli területeken, Budán pedig a Kopaszi-gát park területén és fejlesztési területén helyezkedik el. Az ingatlanok nagy része jelenleg beépítetlen, a meglévő épületállomány erősen amortizált, jellemzően használaton kívüli. Az egybefüggő barnamezős terület a városszerkezeti pozíciója és adottságai miatt már régóta szerepel a budapesti ingatlanfejlesztési tervek között.”

Itt kapna helyet
* a 60 ezer férőhelyes atlétikai stadion,- Budapest X-park (kajak-kenu szlalom, BMX), 5-8 ezres
* Budapesti Teniszközpont (tenisz, kézilabda döntők), 10 ezres- Triatlonközpont (ideiglenes), 2500 fős
* Kongresszusi Központ (súlyemelés), 4000 fős- a 17 ezer fős olimpiai falu,
* médiafalu- sajtó- és közvetítőközpont

Margitsziget

A Margitszigeten, az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban lennének az íjászat selejtezői, a döntő viszont a Kossuth téren, a Parlamentnél, egy ideiglenes, 4000 fős lelátó előtt. A Hajós Alfréd Uszodába a vízilabda selejtezőket rendeznék.

Óbudai-sziget

A úszókopmlexum már 2017-re, a világbajnokságra felépül a Dagálynál. A III. kerületben a Gázgyár területére képzelték el a kerékpáros velodromot, ami állítólag az olimpiától független felépül.

VÁROSFEJLESZTÉSI TÉRSÉG

Hősök tere

A Hősök terén országúti kerékpár, gyaloglás és maraton lenne. A Városligeti Strandröplabdaközpontnál 12 ezres, ideiglenes lelátókat húznak fel.

Puskás-stadion és környéke

A 2019-re elkészülő új nemzeti stadionban, a Puskásban lesz a foci torna döntője. A Papp László Arénában kosaraznak majd, a Syma Csarnokban pedig tornáznak.

Vásárközpont

A vásárközpont sem maradna ki a jóból. A G csarnokban lenne tollaslabda és tekvando, a D1 csarnokban cselgáncs és birkózás, a D2 csarnokban boksz (vagyis a Papp László Aréna boksz nélkül marad).

Népliget

Fontos helyszín lesz, ami állítólag szintén megépül az olimpiától függetlenül. A Népliget Arénában lesz vívás, öttusa, vívás és úszás. A Népliget Gyeplabdaközpontban természetesen gyeplabdáznak. Az öttustaközpontban pedig az öttusa, a lovaglás, a futás és a lövészet számait tartanák. A Fradi-stadionban rögbi és foci lesz.

Irány a vidék!

A tervek szerint az Etele téren lenne a röplabda egy ideiglenes csarnokban, a Nagytétényi lőtéren a sportlövők versenyeznének, a Testvérhegyen a hegyikerékpárosok. Budapesten kívül is lennének helyszínek: a golfozók a balatonudvari Royal Golf Clubban, a vitorlázók és a hosszútávúszók Füreden versenyeznének. Foci lenne a debreceni, a jelenleg használaton kívüli győri és diósgyőri futballstadionban. A debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket, a győri Audi Arénában és a veszprémi arénában kézilabda-selejtezőket rendeznének, a fehérvári Alba Arénában asztaliteniszezők, Üllőn a lovasok, a szegedi Olimpiai Központban pedig az evezősök és a kajak-kenusok mérnék össze tudásukat.

A javaslatban emlékeztetnek rá, hogy a 2024-es olimpián 40 sportágban kell majd versenyeket rendezni. A hét klaszterben 27 sportág számára 23 helyszín kerülne kialakításra Budapest központjától számítva 10 kilométer sugarú körön belül. A fővárostól 50 km-en belül 33 sportág eseményei lennének elérhetőek a nézők számára.

Február végéig 5 évre szóló útfelújítási programot állít össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – jelentette be Tasó László, a tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Évente 1200 kilométernyi utat újítanak fel hazai költségvetésből összesen 400 milliárd forintból 2016-tól 2020 végéig. Az államtitkár szerint az ország hazai költségvetésből tud új utakat építeni, illetve felújítani, uniós forrásból pedig a már jóváhagyott programokat lehet megvalósítani. Az idén elkezdődő útfelújítások mellett a következő 3,5-4 évben 400 kilométer új utat építenek - tette hozzá az államtitkár.