Budapest visszaadta a kormánynak az agglomerációs közlekedés működtetését. A fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége szerdán fogadta el az erre vonatkozó előterjesztést. A javaslatban kimondták, amit Tarlós István már hónapok óta hangoztat: mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, március 31-e után az elővárosi járatok működtetését visszaadják a kormánynak. Ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodása értelmében Budapest a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást, ennek költségeit viszont meg kell téríteni. Az előterjesztést, amelyet 19 igennel, 11 nem szavazat ellenében fogadtak el a képviselők a főpolgármester mellett Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté tanácsnok jegyezte.
A javaslat mellékleteként készített BKV-összefoglalóból kiderül, hogy a cégnek több tucat buszt kellene vásárolnia, a városhatáron pedig fordulókat építeni. Nem dőlt el egyebek mellett, hogy a BKV buszokkal párhuzamosan közlekednek-e majd a Volánbusz járatai, csak Budapest határáig üresen, illetve hogyan akarják a menetrendeket összehangolni. Az államosítás várhatóan több tízmillió forintos többletkiadást jelent mind a BKV-nak, mind a Volánbusznak, amit vélhetően az utazóknak kell megfizetniük. A HÉV államosítása pedig ennél is bonyolultabb kérdés. Válaszok azonban egyelőre nincsenek, hiszen a részletekről a kormány még nem állapodott meg a főpolgármesterrel. Az ügyben decemberben született elvi megállapodás, amikor Orbán Viktor elismerte, a fővárosnak nem kötelessége az agglomerációs tömegközlekedés működtetése. Pénzt ugyan nem akart erre adni a miniszterelnök, de megígérte, hogy az állam visszaveszi azt.
Ha Budapest olimpiát rendez, megszűnhet a csepeli HÉV, amely helyett villamos közlekedne a továbbiakban. A síneket felszednék, és a 2-es villamos meghosszabbításaként közlekedne az új 7-es villamos - ez is szerepel az olimpiarendezéshez kapcsolódó tervben. A játékok idején az új 7-es villamos csak a sziget belső részén közlekedne, nem menne el a Boráros térig. Az egyelőre azonban nem világos, hogy ha a főváros nem rendez olimpiát, mi lesz a HÉV sorsa. A megszüntetés ellen az MSZP és a DK is tiltakozik.
Káosz lesz, ha az integrált fővárosi közösségi közlekedést szétszedik - figyelmeztetett már akkor a fővárosi ellenzék. A közgyűlés előtt az MSZP-s Horváth Csaba arról beszélt, rosszabb lesz a szolgáltatás, ha a HÉV-vonalakat a csődközelben lévő MÁV fogja üzemeltetni. Bejelentette, pártja ismét benyújtja korábban ismertetett javaslatát, amely 4-ről 6 százalékra emelné a budapestiek által befizetett adó fővárosnál maradó részét. Ebből a közlekedési kiadások mellett a fejlesztéseket is finanszírozni tudnák.
"Semmiről nem szól" az előterjesztés, a kormánypártiak úgy járultak hozzá az államosításhoz, hogy annak részleteit nem ismerik. Erről Gy. Németh Erzsébet beszélt a Népszavának. A DK fővárosi képviselője szerint előkészítetlen és elfogadhatatlan javaslat került a közgyűlés elé, de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a fideszes városvezetés és a kormány egy hónap alatt sem tudott "normális megállapodásra" jutni az elővárosi közlekedés átadásáról. Kiemelte, a Budapest környékére kijáró HÉV-et 70 százalékban a város közigazgatási határain belül használják, így kérdés, valóban fizeti-e ezt az állam.
Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere szerint is drágább és rosszabb szolgáltatást eredményez az agglomerációs közlekedés állami átvétele, amely a budapestieknek, a környéken élőknek és a magyar költségvetésnek is kárt okoz. A fővárosi közösségi közlekedést a széttagolás helyett tovább kellene egységesíteni. Az LMP-s Csárdi Antal perrel kényszerítené ki az államtól azt a 25-40 milliárd forintot, amellyel a tömegközlekedés működtetéséért a fővárosnak tartozik.
Mindenki rosszul fog járni az elővárosi közlekedés átalakításával, amelyik óriási visszalépés. Ezt még a késve beadott előterjesztés szavazása előtt írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid. A BKK első vezérigazgatója szerint ritkábbak lesznek a járatok, rosszabb a szolgáltatás, ráadásul mindez többe kerül majd az államnak és a fővárosnak. A színvonal romlását az előterjesztés egyik melléklete is előrevetíti.
A fővárosi képviselők a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszín-kiválasztási javaslatot valamint a NOB-hoz benyújtandó garancialevelet is elfogadták. Eszerint a tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét úgynevezett klaszterből áll. A Duna térséghez az Olimpiai park (a Kvassay-zsilip térsége), a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszter tartozik, az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás stadion, a Vásárközpont és a Népliget alkotja. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes arról igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy a főváros alkalmas lehet a játékok megrendezésére, amely szakértők szerint gazdaságosan is megoldható. Közölte, a tervezett beruházások és fejlesztések az olimpiától függetlenül is megvalósulnak.
Zugló PM-es polgármestere az ülés előtt arról beszélt, hogy miután a Kúria döntése után legkönnyebben a fővárosi közgyűlés dönthetne az olimpiáról szóló népszavazás kiírásáról, az MSZP-vel, a DK-val és az LMP-vel közösen módosító javaslatot nyújtottak be. Az olimpia eszméjét támogatják, a korrupciót nem. "Nem támogatjuk, hogy a fideszesek az öt karikából hármat el akarnak lopni" - fogalmazott a szocialista Horváth Csaba. Ahogy várható volt, a testület nem támogatta a javaslatot.
A közgyűlés a a forrásmegosztásról szóló rendeletet szintén megszavazta. Az idén a kerületi önkormányzatokat 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint. A decemberben a parlamentben elfogadott "salátatörvény" értelmében az iparűzési adóból a korábbi 51 helyett 52,5 százalékot kap a főváros, ám ezt a kerületektől veszik el, Budapestnek pedig a pénzből a közösségi közlekedést kell finanszíroznia.
