Lényegében minden panaszos számára kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), aki a hazai fogva tartás körülményei miatt indított pert Strasbourgban. A Népszava is többször beszámolt róla, a panaszosnak, és jogi képviselőjének már meg sem kell jelennie Strasbourgban a magyar állam ellen indított „börtönperekben”, az ítélet is szinte „automatikus” – csak az összegek változók –, amit internetes honlapján hirdet ki a bíróság.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar fogva tartási körülmények súlyossága az EJEB számára nyilvánvalóbb, mint a hazai kormányzatnak. Kis túlzással: a strasbourgi bírák már jobban ismerik az egyes zárkákat, mint a honi büntetés-végrehajtás vezetői.
A lényegében kockázat nélküli perindításban azonban egyesek meglátták a remek üzleti lehetőséget, és - nyilvánvalóan szép sikerdíjért cserébe – képviseletet kínálnak a fogvatartottak számára. Erre létesülhetett a „bortonkarterites.com” internetes oldal is, melyet az ETN Európai Kártérítési Képviselet nevű szerveződés üzemeltet. Ilyen céget azonban a hazai cégnyilvántartásban nem találtunk. „Elérhetősége” csak egy üzenetrögzítő, és egy e-mail. Az internetes cím sem azonosítható.
A jelentkezőnek meg kell adnia börtöncímét, zárkaszámát is, ha már szabadult, annak időpontját, valamint elektronikus postafiókját.A „cég” azt is közli, hogy „első körben csak e-mail-on küldünk tájékoztató anyagokat. A hozzánk forduló ügyfelek nagy számára és munkatársaink leterheltségére tekintettel kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszunkat a jelentkezéstől számított leghamarabb 2-10 napon belül tudjuk elküldeni.
Az ETN Európai Kártérítési Képviselet fenntartja a jogot magának, hogy az adott ügy elvállalása tekintetében saját szakmai belátása szerint döntsön.” Az a honlapról nem derül ki, hogy ki az ügyvéd, vagy ügyvédi iroda, mely a képviseletet ellátja. Márpedig az EJEB előtt csak ügyvéd képviselheti a peres felet.
Dr. Magyar Gábor, aki mintegy 200 hazai panaszos képviselője Strasbourgban a Népszava kérdésére elmondta, ismeri az oldalt, s meglehetősen komolytalannak tartja. Meg is próbáltak „álrabként” – másként nem is lehet - kapcsolatba lépni velük, azonban csak egy aláíratlan válaszlevelet kaptak, mellékelve egy adatlapot, amit – és ez külön szépsége a történetnek – épp a Magyar Ügyvédi Irodától „csentek el” az ismeretlen, úgynevezett jogvédők.
A dolog egészében azonban cseppet sem vicces, mert felvetheti a zugírászkodás gyanúját. Egyrészt nem tudni, ki áll mögötte, miért nem vállalja névvel a képviseletet. Kérdés, hogyan tarthatnak kapcsolatot a fogva tartottal, a megbízó hogyan adhat így meghatalmazást. És a felelősség kérdése sem tisztázott, mi lesz például, ha a „képviselő” elront egy iratot vagy elmulaszt egy határidőt.
A fura szervezet kapcsán az ügyvédi kamarának, sőt az ügyészségnek is lenne vizsgálódni valója – véli Magyar Gábor.