Az olaszok kivételes lelkesedése persze nem véletlen, hiszen 13, főként az energiaszektort érintő dokumentumot írtak alá összesen mintegy 17 milliárd euró értékben. Megállapodtak továbbá az iráni vasúthálózat fejlesztéséről is. Róma korábban is a kiemelt partnerek között tartotta számon Iránt. 2005-ben az ország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, s az összes olasz export 7,5 százaléka irányult Teheránba. Olaszország folytatta a legkiterjedtebb kereskedelmet az EU államai közül a perzsa állammal, így ez is magyarázza, hogy Rohani elnök miért éppen ezt az országot kereste fel elsőként négynapos európai útja során.
Az sem véletlen, hogy az iráni nukleáris megállapodás egyik motorja Federica Mogherini előző olasz külügyminiszter, az Európai Unió jelenlegi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője volt. 2015-ben Rohani elnök az olasz közszolgálati csatornának, a RAI-nak elmondta, hogy az EU államai közül Itália a legfontosabb kereskedelmi partner számukra. S az is jellemző a két állam viszonyára, hogy Róma elsők között helyezte terrorlistára az emigrációban működő ellenzéki szervezetet, az Iráni Népi Mudzsahedint.
A két vezető megbeszélései is rendkívül békés mederben zajlottak, s Matteo Renzi nem győzte magasztalni tárgyalópartnerét. Az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági lap közlése szerint elmondta, hogy még csak az út elején járnak, s egy sor további szektorban is lehetségessé válik az együttműködés a perzsa állammal. Az olasz miniszterelnök történelmi barátságról beszélt, s mint mondta, komoly kulturális kötelékek is összekapcsolják őket. Kifejtette, a nukleáris megállapodás tavaly júliusi megszületésével, s ezáltal Irán együttműködésével könnyebb lesz legyőzni a terrort.
Renzi elismerte, hogy az emberi jogok tekintetében még vannak véleménykülönbségek, de e téren is „folytatódnak a tárgyalások”. Rohani kiemelte, olyan feltételeket kívánnak teremteni, melyek révén megkönnyíthetik, felgyorsíthatják az olasz cégek beruházásait. Az iráni államfő egyben azt is elmondta, hogy az Európai Unió egészével is fejleszteni kívánják a viszonyt. Hasszan Rohanit tegnap Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta. Mintegy 40 perces megbeszélésük során az iráni nukleáris megállapodás, illetve közel-keleti kérdések kerültek terítékre. A pápa arra ösztökélte Rohanit, Irán vesse latba befolyását a fegyverkereskedelem visszaszorításáért.
Tárgyalásuk végén az egyházfő arra kérte vendégét, imádkozzon érte. Utoljára 1999-ben járt iráni elnök a Vatikánban. Ferenc pápa potifikátusa idején feltűnően javult a Szentszék és a perzsa állam viszonya. A Vatikán kezdettől fogva támogatta az iráni nukleáris megállapodást, s az egyezményt „jelentős nemzetközi megállapodásnak” nevezte. Ferenc pápa már megválasztása óta fontosnak tartotta e kapcsolat javítását jóllehet a mintegy 80 milliós Iránban mindössze 21 ezerre tehető a katolikusok száma, így a kereszténység szempontjából távolról sem olyan jelentős terep, mint akár Egyiptom, vagy Szíria.
Mohammad Taher Rabbani, a perzsa állam Vatikánba akkreditált nagykövete a Vatican Insidernek adott interjújában pedig egy ízben azt közölte, hazája különösen jó néven vette a pápától a szíriai békéért tett erőfeszítéseit. A teheráni vezetés az egyházfőt „nyílt, mély gondolkodású, hittel teli” személyiségnek tartja – tette hozzá. Rohani Párizsba is ellátogat, s a francia fővárosban szintén fontos gazdasági megállapodásokat ír alá, ezek egyebek mellett az autóipart érintik.
