Zavar az erőben vagy erőlködés a zavarban. Tudniillik megint kavar a politika, hogy senki ne legyen biztos semmiben. Ez a NER lényege. Hadd szarjon be mindenki egy kicsit a Szocialista Szellem Vasútján.
Nem, és nem! Nem lesz sorkatonai szolgálat - csikorgatta meg fogait a miniszterelnök. Akkor sem lesz, ha Kövér László már az egész Európai Unióra is kiterjesztené a kényszersorozást.
Pedig – és ezt Kende Péter írta meg – az egyetlen működő szervezet, mit Orbán életében látott, a honvédség volt. Gyűlölte is a besorozás megszüntetését, de nyíltan félt kiállni a fenntartásáért. Jó, volt abban elhárítás, besúgás, is, de ezt hagyjuk, nem vagyunk mi Simicskák.
Kövér pajtás most a vágyott sorozásban toporzékolja ki magát a sok szívás miatt, amit „egyemistaként” el kellett tűrnie. A főnök meg nesze, lealázza. E ciklus ugyanis az alázásé. Egyetlen bakancstárs sem fogja megúszni, mert Orbán bosszúvágya lankadatlan. Előbb vágja pofán a legkedvesebb barátját, mint legádázabb ellenségét.
Kövér maflán csak Auschwitznak írja le katonáskodását – igaz 1990-ben. Ha most a sorozás mellett kardoskodik, vajon mi vágy fűtheti? Új lágerekbe koncentrálná a rebellis magyar ifjúságot?
Kövér mondta ezt is: a hadseregben „a bunkók még bunkóbbak lesznek, a másik fölött uralkodni vágyók megtalálják a maguk terepét. A kisszerűség, az aljasság, hogy azok érvényesülnek, akik gerinctelenek vagy teljesen gátlástalanok...” Ezt Kövér 25 éve nyilatkozta. És ő volt katona, nyilván tudja kifélékről is beszélt.