Feltehetően ezek a számok úgy jönnek ki, hogy az elsősorban a kis- és közepes vállalkozások a 2,5 százalékos kedvezményes kamatozású kölcsönt választották az amúgy is megvalósuló beruházásaik finanszírozására a piaci hitel helyett. Szakértők úgy vélik, a tényleges növekmény ennél kisebb lehet. A program keretében egyébként 31 ezer vállalkozás jutott hitelhez, a második szakaszban már minden második hitel 10 millió forint alatti volt. A jegybank célja az, hogy még az idén fokozatosan kivezesse a programot, és a főszerepet ismét a piaci alapon történő hitelezés vegye át.
Ez év január 1-jétől beindították a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszát. A Növekedéstámogató Program egy piaci hitelprogrammal egészül ki, amely a bankok számára tartalmaz ösztönzőket a piaci, nem refinanszírozott hitelezésre történő átállásra.
Az új hitel az eddigi 10 milliárd forint helyett 1 milliárd forintos, deviza esetén 30 millió eurós maximális hitelösszeggel vehető igénybe. A forint mellett egy csereügyletnek köszönhetően devizában is elérhető a program a természetes devizafedezettel rendelkező vállalkozások számára. A hitelcélok szűkülnek, ugyanis ebből már csak beruházási hitelt (a lízinget is ideértve) nyújthatnak a bankok, az MNB célja, hogy a rövidebb futamidejű, forgóeszköz célú hiteleket már piaci alapon nyújtsák.
