EU;atomerőmű;Lázár János;Paks;bővítés;

A régi blokkok tovább üzemelhetnek, ám az új atomerőmű tervei elakadtak Brüsszelben FOTÓ: NÉPSZAVA

- Paks: Brüsszel nem enged

Egyértelműen sikertelen volt Lázár Jánosnak az Európai Unió székhelyén tett hét elejei látogatása, ugyanis nem tudta meggyőzni a brüsszeli illetékeseket arról a magyar álláspontról, amely azt vallja, hogy a Paks II. projekt nem tartalmaz majd állami támogatást. Számos jel arra mutat, hogy a kormányzati körök nem bánják, ha lassabban valósul meg a kapacitásbővítés. A kötelezettségszegési eljárástól viszont tart a kormány.

Kudarcot vallott Lázár Jánosnak az a brüsszeli próbálkozása, hogy meggyőzze Elżbieta Bieńkowska belső piaci, és Margrethe Vestager versenyjogi biztosokat arról, hogy az Európai Bizottság (EB) álláspontja pontatlan és félreértéseket tartalmaz a Paks II. beruházással kapcsolatban. A kancellária miniszter idei első Kormányinfo sajtótájékoztatóján erről azt mondta az újságíróknak, hogy ellenséges fogadtatással szembesült a belga fővárosban. Mindenek előtt kárhoztatta az EB-t, mert - megfogalmazása szerint - az Európai Uniónak nem volt elegendő két esztendő arra, hogy Paks II.-ről kialakítsa az álláspontját - a miniszter szerint vakaróztak - az atomerőmű bővítés finanszírozásának módjáról. Lázár János ezt - személyes álláspontjaként - az Orbán Viktor elleni egyértelmű politikai akció részének tekintette, amely nem választható el a magyar miniszterelnök, illetve a kormány határozott álláspontjától a migrációs kérdésben.

A kancelláriaminiszter beszámolt arról, hogy kedden Elżbieta Bieńkowskával éles kereskedelempolitikai vitát folytatott arról is, hogy úgymond Magyarországnak joga van-e külső országokkal, így Oroszországgal (és a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán Kínával is) beruházási megállapodást kötni. (Valójában Brüsszel kifogása nem ennek a jognak a vitatása, hanem az, hogy egyik esetben sem volt nyílt közbeszerzési pályázat, és ez a versenyjogot sérti.) A kancelláriaminiszter ennek kapcsán bejelentette, hogy a magyar kormánynak január 20-ig kell választ adnia arról, hogy a 12 ezer milliárd eurós projekt mennyiben követi az uniós közbeszerzési irányelveket. Lázár János megjegyezte: a magyar kormány ragaszkodik az eredeti - vagyis a pályázat nélküli beruházással kapcsolatos álláspontjához. Megismételte a korábbról már ismert brüsszeli döntést, hogy egy hónapon belül mindenki - vagyis valamennyi uniós polgár - kifejtheti az álláspontját arról, hogy történik-e tiltott állami támogatás a paksi bővítés során, ami a gazdasági versenyt torzítja. A miniszter visszautalt arra, hogy egy több évszázados múltra visszatekintő bankház - itt nyilvánvalóan a Rothschild-csoportra gondolt - elemzést készített a paksi beruházásról, amelynek egyik következtetése, hogy az alternatív energiatermeléssel előállított áram ára 30 százalékkal magasabb, mint az új atomerőműben majdan megtermelt. (Ezt más szakértők cáfolják, sőt a magyar kormány is távlati terveiben az áram árának erőteljes drágulásával számol!)

Amíg az első kapavágás Paks II. területén megtörténhet, addig 2-3 esztendő is eltelhet - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Fichtinger Gyula. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója bejelentette, hogy az 5. és 6. blokk létesítésével kapcsolatos felvonulási épületek építési engedélyeit a hivatal adja ki. A kérelmek ugyan már az év első felében beérkezhetnek, az alapos vizsgálat azonban időbe telik. A kormány terrorfenyegetettségi aggályai Paksra is kiterjednek, az OAH az új blokkok fizikai védelmének lehetőségeit is vizsgálja.

Az OAH tájékoztatóján elhangzott: a Nukleáris Pénzügyi Alap kezelése elkerült a hivataltól. Ez az átlagosan évi 20 milliárd forinttal bővülő, jelenleg mintegy 250 milliárd forintot tartalmazó alap arra szolgál, hogy, majdan az atomerőművi blokkok üzemidejének letelte után ebből fedezzék a bontási költségeket. Vannak olyan hírek, hogy a kormány - ha szükséges - megcsapolná ezt az alapot, ha a rezsicsökkentés nyomán az állami közműcégnél veszteségek keletkeznek.

A Fidesz visszahozta a koncepciós perek gyakorlatát Magyarországon - mondta sajtótájékoztatóján Schwartz Béla. A Fidesz erre úgy reagált, hogy az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel Schwartztól kezdve Gyurcsányig.