Az online pénztárgépek és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a költségvetés tavalyi bevételei 500 milliárd forinttal magasabbak voltak az előzetes várakozásoknál. Ezen felbuzdulva a kormány mindkét rendszer kiterjesztésében gondolkodik - mondta Varga Mihály, aki a Joint Venture Szövetségnek is társelnöke. A miniszter közölte, hogy az EKÁER-t újabb termékkörökre terjesztenék ki, míg az online pénztárgépeknél folyamatosan egyeztetnek a különböző iparágak szövetségeivel a rendszer kibővítéséről. A miniszter ezek közül felsorolta a masszőröket és a fodrászokat, és megemlítette az ügyvédeket és a sportpályák pénztárait is. Szakértők ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy az utóbbi kettő korábban még nem szerepelt ebben a csoportban.
Gyakran felmerül az az igény, hogy a kormány jelöljön ki olyan gazdasági prioritásokat, amelyeket - a gépjárműipar mellett - kiemelten fejlesztendőnek ítél meg. Ez már csak azért is szükséges lehet, mert a 2014-2020 közötti uniós gazdasági ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forint támogatásra számíthat, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Varga Mihály eleget is tett ennek az elvárásnak, és elmondta, hogy a kormány kiemelt ágazatként tekint az élelmiszeriparra, a turizmusra, a vegyiparra és a zöldiparra, amely a környezetbarát technológiákat segít meghonosítani.
A miniszter megjegyezte, hogy a hordónként 30 dollár körülire süllyedt kőolaj világpiaci ár növeli a magyar gazdaság versenyképességét, nagy szerepe volt ennek a tavalyi rekord méretű exportban, és ebből a szempontból kedvezőek a 2016. évi kilátások is - mondta Varga Mihály. A miniszter ugyanakkor a magyar gazdaság idei növekedését tekintve nem túl bizakodó, hiszen a 2015. évi előzetes 3,0 százalékos GDP adat után idén csak 2,5 százalékra számít. Ami a költségvetést illeti, akárcsak tavaly, ebben az évben is megvárja a kormány az első negyedévi számokat, és utána dönt arról, hogy szükségesnek látnak-e korrekciót vagy sem.
A kedvező tavalyi makrogazdasági számok ellenére ki lehet jelenteni, hogy ezek az eredmények még nem elegendőek a fenntartható fejlődésünkhöz - ez volt a véleménye a megemlékezésen ugyancsak felszólaló Parragh Lászlónak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megemlítette, hogy a sikeres országokban mindenütt figyelembe vették az oktatás fejlesztésénél a gazdaság igényeit, de az sem elhanyagolható tényező, hogy mennyit költenek kutatásra-fejlesztésre-innovációra, ezen a téren nem vagyunk sikeresek, így a gazdaság nem tud még jobban teljesíteni. Parragh László szólt arról is, hogy a magyar bérszínvonal indokolatlanul elmarad a nyugat-európaitól, hiszen termelékenységünk hasonló a versenytársakéval. A kamara elnöke szerint valós bérfelzárkóztatásra lenne szükség a munkaerő itthon tartásához.
Vegyes képet mutat az ipari termelésről tegnap kiadott KSH-adatsor, ugyanis novemberben 1,4 százalékkal mérséklődött a volumen az előző hónaphoz képest, és ami váratlan, ennek fő oka az autóipar visszaesése volt. De még így is az ipari termelés 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint 7 százalékos volt a növekedés. A szakértők nem beszélnek az ipar lendületének megtöréséről, mert az autóipar az év vége felé mindig kissé rosszabbul teljesít. Ugyanakkor egyre több iparág élénkülését jelzik a friss számok, a gépjárműipar egyoldalúsága megszűnőben van. A fémipar ismét felzárkózóban van, a gépiparnak köszönhetően. Az elektronikai iparnak azonban még nem sikerült talpra állnia.