hulladék;bíróság;romagyilkosságok;ítélet;

Fotó: Tóth Gergő

- Jogerős életfogytiglan a romagyilkosságok elkövetőinek

Tényleges életfogytiglant kaptak kedden a romagyilkosságok elkövetői. A Kúria tanácselnöke szerint a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más.

Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák ellen elkövetett gyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot kedden a Kúria. A három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre Molotov-koktélos, fegyveres támadást romák otthona ellen. Hat embert, köztük egy gyereket, megöltek, öt áldozatuk megsérült, összesen ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették. A vádlottakat korábban első és másodfokon egyaránt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték többszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt. A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

A Kúria szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás során, például a házkutatásokon, a helyszíni szemléken, a bűnjelkezelés, a DNS-mintavételek során történtek. Mészár Róza tanácselnök úgy fogalmazott: a Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett ugyan, ezeket azonban nagyobbrészt maga is észlelte és kiküszöbölte eljárása során. A ki nem küszöbölt szabálysértéseket a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban megvizsgálta, és arra az álláspontja helyezkedett, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt, s a tényállás megalapozottságát ért védői támadások sem vezethettek eredményre.

A büntetéskiszabásról szólva a Kúria tanácselnöke leszögezte: a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak és kedden a Kúria helybenhagyott, jogerőre emelt. A kúriai döntés rendelkező részének kihirdetése után, a szóbeli indoklást meg sem várva őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül Kiss Árpád és testvére, István. Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő 13 éves fegyházbüntetése már korábban, másodfokon jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusi döntése - amelyet kedden jogerőre emelt a Kúria - bűnösnek mondta ki a vádlottakat ötszörösen minősülő emberölésben és más erőszakos cselekményekben. Eszerint a három vádlott az emberöléseket aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követte el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Az eljárás adatai szerint a vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és a menekülés útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. A vádlottak közül egyedül Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságoktól, mert félt társaitól.

A támadások krónikája
2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi a kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába. Korábban a másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg.

Óvodai dajkát bántalmazott egy férfi Sályban, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt indult ellene eljárás, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség.