Az Eötvös Károly Intézet munkatársai által jegyzett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság bár elfogadta, hogy „érintettek” vagyunk, de határozatában csupán annyit mondott ki, hogy a titkos megfigyelést engedélyező miniszter döntését indokolni köteles, de nem semmisítette meg a rendőrségi törvény 2011-ben módosított rendelkezését, amely alapján a TEK bírói jóváhagyás nélkül, “csupán miniszteri engedély birtokában bárkit titokban megfigyelhet”.
Az intézet ezt úgy értékelte: a testület hibás döntést hozott, mert az engedélyezésre jogosult miniszter a jogállásánál fogva alkalmatlan a magánszféra-védelem és a titkos információszerzés mellett szóló érvek elfogulatlan és szakszerű mérlegelésére. Az intézet ezért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A testület kedden döntött az intézet keresetéről.
A Bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezményt értelmezve hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie. A bíróság korábbi esetjogára hivatkozva rámutat arra, hogy az ilyen döntésre alapvetően – speciális, például sürgősségi szempontok indokolta körülmények szoros kivételeivel – a független bíró lehet alkalmas. Ahol pedig, mint az elbírált ügyben, a döntésben politikai érdekek is felmerülnek, a bírói felülvizsgálat megkövetelése mellett további érvek szólnak. Mindezek alapján a TEK-et az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti.