rendőrség;bírálatok;Köln;

Kölnben is megerősítették a rendőri jelenlétet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN

- Bírálják a rendőrséget

Súlyos mulasztásokkal vádolta Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Ralf Jäger a kölni rendőrséget annak kapcsán, hogy nem tudta megakadályozni a városban a szilveszter éjszakáján történt botrányt, amikor egy több tucatnyi személyből álló csoport nőkre támadott, néhányukat megerőszakolták, s kirabolták őket. Thomas de Maiziere német belügyminiszter pedig azt közölte, növelik az utcákon a rendőri jelenlétet.

„Az a kép, amit a rendőrség nyújtott szilveszter éjszakáján, elfogadhatatlan” – fogalmazott Ralf Jäger tartományi kormányfő. A német szociáldemokrata SPD politikusa két súlyos hibát sorolt fel a düsseldorfi tartományi parlament belügyi bizottságának rendkívüli ülésén: először is azt, hogy nem kértek erősítést, másrészt, azt a módot, ahogy a rendőrség a nyilvánosságot tájékoztatta a nyomozás menetéről. Mint mondta, a belügyminisztérium nem adott utasítást arra, hogy hallgassák el az elkövetők származását. Utalt arra, hogy a gyanúsítottaknál „szinte kizárólag a migrációhoz köthető személyekről van szó”. Mint mondta, erre utalnak a szemtanúk, illetve a rendőrség beszámolói is. „Sok szól amellett is, hogy észak-afrikaiak és arabok egyaránt lehettek a támadók között” – tette hozzá Ralf Jäger. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke azonban hozzátette azt is, hogy a nyomozás meglehetősen összetett. Egyelőre bizonytalan az is, hány személyt ítélnek majd el az események kapcsán. „Különösen azon nőkkel szemben lenne súlyos hiba hamis illúziókat kelteni, akik e bandák áldozataivá váltak” – fejtette ki. Mint fogalmazott, sok rendőr is szenvedett amiatt, hogy egy sor nőt nem tudtak megvédeni.

Jäger azt közölte, álszent lenne azt hinni, hogy a menekültek között csak ártatlan emberek lennének. „Nemcsak orvosok, mérnökök, tudósok vándoroltak ide, hanem bűnelkövetők is. Meg kell akadályozni, hogy még egyszer megtörténjen hasonló eset” – hangoztatta. Bernd Heinen, az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség nyomozója elmondta, a rendőrök nem voltak Kölnben a helyzet urai, s gyakorlatilag a szemük előtt bántalmazták, rabolták ki a nőket. Egyelőre csak külföldiek szerepelnek a gyanúsítottak listáján. Tízen közülük menekültstátusszal rendelkezik, kilencen illegálisan tartózkodnak Németország területén, 14-en marokkói, 19-en algériai gyökerekkel rendelkeznek.

A kölni esetet követően a német kormány hétvégén azt közölte, szigorítani kívánja menekültügyi törvényeit, s erősíti a rendőri jelenlétet. Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokraták elnöke kijelentette, erős államra van szükség, amely biztosítja a jog és a törvények érvényesülését. Ehhez azonban több rendőrre és az igazságszolgáltatás megerősítésére is szükség van – figyelmeztetett. Ezzel arra utalt, hogy több államügyész szolgál majd Németországban.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint is az első lépésnek annak kell lennie, hogy több rendőrt küldenek az utcákra. Hozzátette azt is, hogy az igazságszolgáltatásnak fel kell lépnie a bűncselekményt elkövető külföldiekkel szemben, el kell ítélni őket. Hogy Kölnben mennyire feszült a helyzet, az is mutatja: a városban egy mintegy húszfős csoport külföldiekre támadott. A belvárosban hat pakisztánit támadtak meg a rendőrség közlése szerint. Két személyt kórházban ápolnak. Nem sokkal később az első akció után újabb támadást intézett egy kisebb, immár ötfős csoport. Ezúttal egy 39 esztendős szíriait bántalmaztak. A férfi kisebb sérüléseket szenvedett ugyan, de nem kellett kórházba vinni. A rendőrség mindkét esetben testi sértés miatt indított nyomozást.

A rendőrséget már vasárnap délután értesítették arról, hogy egy kisebb csoport provokatívan lép fel Köln belvárosában. Ezután jelentősebb erőket küldtek a helyszínre. A rendőrök mintegy száz személyt igazoltattak, kettőt közülük őrizetbe vettek.

Koszovó mintha a teljes összeomlás előtt állna. Az ellenzék bejelentette: meg akarja dönteni a kormány hatalmát. Mindennek az az oka, hogy nem hajlandó belenyugodni a koszovói-szerb megbékélés folyamatába. Bár az Európai Unió célja az, hogy felzárkóztassa a köztársaságot, nehéz lesz úgy, ha Pristina nem képes a gyakorlatba átültetni a balkáni térségmegbékélést célzó intézkedéseket. Sokan úgy vélik, a jelenlegi áldatlan állapotokban az EU-nak is megvan a maga szerepe.