Budapest messze van attól, hogy fizetésképtelenné váljon - reagált az MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet állítására a pénteki Budapestinfón a főpolgármester. Tarlós István elképzelhetetlennek tartja, hogy szándékosan csődbe akarnák vinni Budapestet, arra viszont határozott választ nem tudott adni, van-e szándék arra, hogy kormányzati felügyelet alá vonják. Lapunk erre vonatkozó kérdésére visszakérdezett: 2018-ban ki akar választást nyerni? Ha szánt szándékkal ártanak a fővárosnak, abból kinek lesz baja, neki vagy a Fidesznek? Ez sem a fővárosiak, sem a kormány érdekével nem esik egybe. "Engem ugyan mentesítenének egy teher alól, hazamehetnék és a feleségem örülne, de ezzel nem oldódna meg a probléma" - fogalmazott. Hozzátette, szabadon lehet engedni a fantáziát, de ő ilyen tervről nem tud. Azt sem tartja valószínűnek, hogy utcatakarításra, közvilágításra, a színházak működtetésére ne jusson pénz.
Azt viszont kiszámított ellenzéki akciónak nevezte, hogy éppen Kocsis Mátéról, Józsefváros fideszes polgármesteréről, önkormányzati tanácsnokról állítják: a tervek szerint ő lehet Budapest csődgondnoka. Hallottunk már olyat, hogy egy felfüggesztett testület tagját nevezik ki csődbiztosnak? - kérdezte Tarlós, aki Kocsissal kapcsolatban azt kérte az újságíróktól, "'ne koptassák, hiszen jó polgármester, jó kolléga és jó vele az együttműködés."
Tarlós nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 2019-be ismét elindul a főpolgármester-választáson. Beleunt ugyanis a "folytonos véleményütköztetésekbe, amelyek során a tények rendszerint eljelentéktelenednek az elképzelt történetek és az ostobaságok szorításában". Ha valamit az ember tenni akar, akkor tegyen. Úgy fogalmazott: "kicsit felpaprikázta" az a helyzet, ami kialakult ellenzéki képviselők stílusa miatt. Nagyon nem tetszik neki, ahogy Gy. Németh politizál, mert ha valaki 16 évig vezető szerepkörben tevékenykedett a fővárosnál, és azt hagyta itt, amit hagyott, "az lehetne szerényebb és meghúzhatná magát". Demszky Gábor egyik személyes intelmét is megosztotta az újságírókkal. A volt SZDSZ-es főpolgármester panaszkodott neki arról: "ha már tudják, hogy nem indulsz a tisztségért, elszemtelenednek körülötted".
„Ha már tudják, hogy nem indulsz a tisztségért, elszemtelenednekkörülötted.” Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester korábbanerről panaszkodott Tarlós Istvánnak. FOTÓ: Népszava
Február 17-ig, a főváros költségvetésének elfogadásáig biztosan közlekednek az agglomerációs járatok. Erről szintén a pénteki tájékoztatón beszélt a főpolgármester. Arra emlékeztetett, hogy az Orbán Viktorral folytatott egyeztetésen elhangzott, az agglomerációs közlekedést nem kell a fővárosnak vállalnia, a HÉV-eket teljes hálózatukkal együtt átvenné az állam. Nem tagadta, hogy a kormányfővel folytatott megbeszélése "sokkal kevesebbet eredményezett", mint azt remélte.
A főváros költségvetésén még dolgoznak, a számok változhatnak, de az biztosan látszik, hogy az agglomerációs szolgáltatást nem fogja tudni finanszírozni a főváros. Erre Tarlós szerint ráerősít az az új "salátatörvény" is, amely kötelezően előírja a helyi közösségi közlekedés finanszírozási szükségleteinek prioritását. Ennek kapcsán azt mondta, hallani folyosói pletykákat, amelyek arról szólnak: "valakik azon törik a fejüket", hogy a salátatörvény szövegéből a közösségi közlekedés elől töröljék a "helyi" szót.
"Azt nem tudom tagadni, és ebben a saját politikai közösségem vezetésével is, nem a kerületekkel egyébként, vitám van" - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint elgondolkodtató, hogy "ha én ott vagyok egy kongresszuson, elmondok egy együttműködő beszédet, tudják, hogy másnap külföldre fogok utazni, kezet fognak velem és senki nem szól, hogy két nap múlva a hátamba fogják vágni a kést". Ezzel együtt Tarlós reméli, hogy "a végén valami értelmezhető és végrehajtható dolog ki fog jönni".
A költségvetés kapcsán közölte, a jelenlegi számítások szerint a működési hiány 12 milliárd forint. Ha ebből levonják az agglomerációs közlekedés biztosításának nagyságrendileg 10 milliárd forintos költségeit, akkor is minimum 2 milliárd forint marad, ami nem tervezhető a költségvetésben. Jelezte, hogy ebben a helyzetben nulla forint jut az önként vállalt feladatok teljesítésére. A közlekedésfinanszírozással kapcsolatos állami elképzelésekkel nem ért egyet. Ezt a miniszterelnöknek is megmondta, "ennyit arról, hogy báb lennék". Kiderült, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015-ben "egy árva fillért" nem adott az agglomerációs közlekedésre, ezért felszólító levelet küldött a BKK a minisztériumnak. Ebben jelezte, hogy rendkívüli felmondással meg kell majd szüntetnie a szerződést, ha nem sikerül olyan újabb megállapodást kötni, ami a forráshiányt áthidalja - mondta. Közlése szerint erre 15 napja van a tárcának. A BKV-t ismét felajánlotta az államnak, amely véleménye szerint nem meri azt átvenni.
Értelmét ugyan ennek nem látja, de összehívja a rendkívüli közgyűlést, azt azonban nem tudja, hogy a tanácskozás határozatképes lesz-e. A kezdeményezőkkel kapcsolatban megjegyezte, érdekes közjátéknak tartja, hogy éppen Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet nevezi magát "a fővárosért aggódó demokratikus képviselőnek", akik feltehetően azért szeretnek "odamondogatni", mert mindketten indultak már főpolgármester-választáson. Horváth 2010-ben "mindeni idők legnagyobb különbségével szenvedett vereséget, Gy. Németh (...) szintén startot vett főpolgármester-választáson, de a coubertini elveknek megfelelően arra az álláspontra helyezkedett, miszerint nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel, így jó emlékei nem lehetnek erről az ügyről". Tarlós azt üzente, bárkitől szívesen elfogad tanácsot, de "senki se gondolja, hogy Budapest választott főpolgármestere úgy fog ugrálni, ahogy egy bukott szocialista főpolgármester-helyettes és egy bukott kommunista fütyül neki".
A Mahir hirdetőoszlopainak ügyéről január 11-e, az ügy bírósági tárgyalása előtt a főpolgármesternek nincs mondanivalója.