menekültek;kitoloncolás;Köln;erőszakoskodók;

- Kitoloncolás vár az erőszakoskodókra

Már 16 gyanúsítottja van a szilveszter éjszakáján Kölnben történt akciónak, amikor egy több tucatnyi – szemtanú szerint észak-afrikai vagy arab – bevándorlókból álló csoport nőkre támadt, zaklatták őket, s néhányuktól pénzüket, értéktárgyaikat is elvették. A legtöbb gyanúsított nevét ugyan nem közölték, de mint a Bild napilap írta, a térfigyelő kamerák segítségével sikerült a nyomukra bukkanni. A feljelentést tevő nők háromnegyede azt közölte, hogy szexuálisan zaklatták őket.

Stuttgartban is hasonló esetek játszódtak le, a városban egy gyanúsítottat vettek őrizetbe. Az ügyészség közlése szerint egy 20 éves fiatalt helyeztek vizsgálati fogságba. Hamburgban szerda délutánig 50 feljelentést tettek, ebből 39 esetnél szexuális zaklatás vádjával indult nyomozás. Az áldozatok 18 és 30 év közöttiek. A helyi rendőrfőnök, Holger Vehren, arra a kérdésre, azonosították-e az elkövetőket, azt a választ adta, hogy „a nyomozás folyik”.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter közölte: „akik a törvény ellen vétenek, függetlenül attól, milyen státusszal tartózkodnak az országban, számolniuk kell a kiutasítással”. Hozzátette, nem szabad általánosítani a menekültekkel kapcsolatban, de ha bebizonyosodik, nem kell félni kimondani azt, hogy a támadók között menedékkérők is voltak.

*

A magyar, a szerb és a macedón rendőrök kegyetlenségére panaszkodtak leginkább a nők. Előfordult, hogy megverték, kirabolták őket, félelemérzetet keltettek bennük. Erről beszélt a vs.hu-nak az az amerikai újságíró, aki menekült nőket érő szexuális erőszakról írt a New York Timesba. Az egyik történet szerint egy magyar hivatalos személy – szó szerinti fordításban börtönőr – egy szíriai nőt eszméletlenre vert, amiért az visszautasította a közeledését.

A cikket szerző, Katrin Bennhold a lap megkeresésére azt válaszolta, a magyarországi eset az egyik fogva tartó központban történt. Erről az áldozat lánytestvére számolt be, aki szemtanúja volt a történteknek. Az újságíró pontosan nem tudta megmondani, hol és mikor verték meg a nőt. Ezt azzal magyarázta, hogy a muszlim nők nehezen nyílnak meg. A magyarországi eset szemtanúja sem magát, sem a testvérét nem kívánta azonosítani. A szíriai nők attól félnek, hogy ha az ehhez hasonló történetek kiderülnek, akkor a családjuk és közösségük könnyűvérűnek bélyegzi őket, így komoly retorziókra is számíthatnak. Pedig a szíriai asszony szerint a testvérét Magyarországon csak megverték, nem erőszakolták meg, írta Bennhold. Az újságíró hozzátette: természetesen ezeket a sztorikat nem tudja leellenőrizni.

Több interjúalany – köztük a magyarországi ügy szemtanúja – arról is beszélt, hogy az említett országokban az őrök, rendőrök a napszaktól függetlenül besétáltak azokba a helyiségekbe, ahol a nőket szállásolták el. „Nem voltak tekintettel a magánszférára, olyan környezetet teremtettek, ahol a nőkben félelemérzet alakult ki”, írta az újságíró.

Teljesítették 2014 novemberi választási ígéretüket a kongresszusi republikánusok, a washingtoni szenátus után a képviselőház is megszavazta Barack Obama egészségügyi reformtörvényének visszavonatását. A képviselőházban 240 igen, 181 nem szavazattal fogadták el a törvényjavaslatot, a száz tagú szenátusban még decemberben 52 igen, 47 nem szavazattal ment át a határozat. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy semmi esélyük a sikerre. Barack Obama egészen biztosan megvétózza az asztalára kerülő törvényt, s a kongresszus egyik házában sem lesz elég szavazat ahhoz, hogy az elnöki vétót semlegesítsék.