Magyarországon a többi uniós tagállamhoz képest évtizedek óta kiemelkedően magas az export részaránya a GDP-ben. Az elmúlt évben, azonban fordult a kocka, a devizahitelesekkel történő elszámolás és a forintosítás révén, valamint a reáljövedelmek növekedése következtében, már számolni lehetett a belső fogyasztás élénkülésével is. Ennek ellenére egy olyan sérülékeny, kis ország, mint amilyen hazánk, jelentős mértékben ki van szolgáltatva a nemzetközi politikai és gazdasági változásoknak. A 2014-es esztendőben kitört orosz-ukrán válság, illetve az Oroszország elleni szankció éreztette ugyan hatását nálunk is, de a gazdaság szereplői ezt viszonylag hamar kiheverték, 2015-ben elsősorban a gyógyszeripar és az agráripari cégek, valamint a magyar bankszektor éllovasa szenvedte már csak el az embargó hatását.
A legnagyobb hazai társaságok – az árbevételük tekintetében – csak 2014-ben érték utol a válság előtti időszakot, ez derül ki a HVG évente megjelenő TOP 500-as listájából, tehát legalább hat esztendő kiesett a fejlődésükből. Az eredményesség azonban, mint már említettük szinte kizárólag exportcégeknek volt köszönhető.
A HVG említett rangsorában szereplő cégek átlagos árbevétele 5,4 százalékkal haladta meg a 2013. évit. Az 500 legnagyobb cég együttesen egyébként 2400 milliárd forinttal növelte az árbevételét. Ennek háromötödét a járműipari cégek képviselték, több mint negyedét pedig ezen belül is a győri Audi Motor Hungaria Kft. Az összesített árbevétel 71 százaléka a külföldi piacokon realizálódott, ebben a főszerep – nem meglepő módon – ugyancsak a járműgyártóknak volt köszönhető. Összességében a legnagyobb vesztesek 2014-ben az energetikai cégek voltak, ugyanis abban az évben hat százalékkal visszaesett az árbevételük. Ennek oka az enyhe tél, valamint az akkor még magas üzemanyagárak, és nem utolsó sorban a rezsicsökkentés voltak. Érdekes módon a leggyorsabban növekedő szektornak viszont az építőipar bizonyult, a TOP 500-ban szereplő 25 építőipari cég árbevétele 28 százalékkal nőtt 2014-ben, köszönhetően az uniós pénzekből megvalósuló út- és vasúti beruházásoknak, valamint a négyes metrónak. Az uniós pénzeknek volt köszönhető, hogy akadt olyan – azóta egyébként kegyvesztett - építőipari társaság, amely egyetlen esztendő alatt 80 százalékkal tudta növelni az árbevételét. Az elmúlt év az építőipar számára már aligha bizonyult ilyen fényesnek.
Az 500 legnagyobb magyar cég 2014-ben együttesen összesen 46 995 milliárd forint árbevételt ért el. Ezek a számok azonban kissé csalókák, ugyanis tartalmazzák a leányvállalataik eredményét is, olyanokét, amelyek maguk is külön szerepelnek a listán. Az élbolyban szereplő és általunk is részletesebben ismertetett cégek várhatóan a 2015-ös teljesítményük alapján tartani tudják helyezésüket.
Mol Nyrt.
A 2014-es, már a növekedést tükröző esztendő után, tavaly az esztendő első kilenc hónapjában a „tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült tiszta eredmény (EBITDA) 1,92 milliárd dollárt ért el, (egy dollár = 290 forint), a társaság vezetése ezért úgy ítélte meg, hogy a felfelé módosított 2,2 milliárd dolláros cél elérhető volt. Ebben az időszakban az olajtársaság profitja 532 milliárd forintot tett ki, amely forintban közel 50 százalékkal haladta meg a megelőző esztendő azonos időszakáét.
A Mol Nyrt. helyzetét ugyanakkor rontotta, hogy a kőolaj világpiaci ára az elmúlt időszakban zuhanórepülésbe kezdett. Ugyanis 2014 november végén az OPEC tagállamai megállapodtak abban, hogy a csökkenő kereslet ellenére nem mérséklik a kitermelés jelenlegi mértékét. Az európai, Brent kőolaj világpiaci ára 95 dolláros hordónkénti árfolyamról 60 dollár közelébe süllyedt, és 2015 december végén az Amerikában használatos WTI, valamint a Brent kőolaj hordónkénti ára egyaránt 36 dollár volt. Elemzők szerint akár 30 dollár alatti árfolyam is bekövetkezhet idén, a jelenlegi 33 dollár után.
Audi Hungária Motor Kft.
Az árbevételek szerinti ranglisták második helyén szerepel a győri Audi Hungária Motor Kft., mely a Volkswagen-konszern tavalyi válságát kiválóan vészelte át. A vállalatot eddig kiegyensúlyozottság jellemezte, ami úgy tűnik a jövőben sem módosul. A tavaly nyárig a magyar cég élén álló német Thomas Faustmannt – aki a világcég neckarsulmi vállalatához került vezető pozícíóba –, az ugyancsak német Peter Kössler az Audi-konszern technológiai kutatójának vezetője váltotta, aki beiktatásakor arról beszélt, hogy a következő években a cég évi átlagban 90-120 milliárd forintot költhet a győri gyár bővítésére. Emellett fejlesztik a szakmunkásképző iskolájukat, amely 2017-ig központtá bővül, ahol 25 osztály 650 diákja tanulhat majd. 2015-ben rekordév lehetett az Audi Hungaria életében. Összességében ugyan visszafoghatja beruházásait az Audi, ám az Audi Hungariánál mégis minden idők legjobb évére számítanak idén is, további fejlesztéseket hajtanak végre, a létszámot pedig nem csökkentik. A győri gyár 2015-ben is megőrizte a világ legnagyobb motorgyára címet.
GE Infrastructure CEE Holding Kft.
A gép, gépi berendezés gyártásában egy kiemelkedő vállalat az egykor a Tungsramot felvásárló amerikai Generál Electric (GE). A Mol és az Audi után harmadik. A GE Hungary gyakorlatilag a külföldi piacokra gyárt, nettó árbevételének 98 százaléka exportból származik. Tavaly leginkább egy rejtélyes adózóról cikkeztek, ugyanis fény derült arra, hogy valaki 62,8 milliárd forintnyi társasági adóval tömte ki az államot. Az extra bevétel legnagyobb része nem sok kicsi adózótól, hanem egy nagytól származott, amely teljesen külföldi tulajdonban van, és amely 0 embert foglalkoztat. A HVG.hu aztán a cégadatbázisból kiderítette, hogy a General Electric egyik magyarországi leánya, a GE Infrastructure Central & Eastern Europe Holding Kft. lehetett a titokzatos adózó. A háttérben egy cégcsoporton belüli tranzakció állt, a GE Hungary ugyanis 330 milliárd forintnyi pénzeszközt véglegesen átadott a magyarországi konszolidált beszámoló anyavállalatának, az összeget pedig le kellett adózni. A GE amerikai cégcsoport 25 éve van jelen Magyarországon, 4 ipari vállalata és 7 üzleti vállalkozása jelenleg 10 500 alkalmazottat foglalkoztat.
A céget érintette az is, hogy 2015-ben az állam megvásárolta a GE tulajdonában lévő, nyereséges Budapest Bankot, amelyet idén ismét privatizálni akarnak.
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
A német óriás konszern kecskeméti gyára a hazai kivitel biztos támasza, idén közel 15 millió eurós beruházást hajt végre, melynek során többek között a gyár logisztikai csarnoka jelentősen kibővül. Ennek építése a tervek szerint 2016 első negyedévben kezdődik, és nyárig befejeződik. A cég közel négy éve gyárt gépkocsit, három fajta modellt Magyarországon, Kecskeméten. A gyártókapacitás bővítése, új üzemcsarnok építése azonban - bár többször felröppent ilyen hír -, nincs pillanatnyilag napirenden.
Samsung Electronics Magyar Zrt.
Az elektronikai cég 2014-ben mintegy 25 millió dolláros beruházás révén új üzemet adott át a jászfényszarui televíziógyárában, mellyel a világ egyik legmodernebb tévégyára lett, 75 új munkahelyet hozott létre a Jász-Nagykun Szolnok megyei településen. 2015 azonban még gyengébb évnek bizonyulhatott a cég számára, hiszen felmerült, hogy a Samsung egyes, Európában forgalmazott televíziói kevesebb energiát fogyasztanak a hivatalos tesztek során, mint a valóságban. A közelmúltban kirobbant botrányok tükrében egyesekben felmerült a gyanú, hogy a Samsung a Volkswagenhez hasonlóan úgy állította be készülékeit, hogy azok a szabályoknak megfelelően, a zárt laboratóriumi mérések során kedvezőbb eredményeket érjen el, mint a valóságban, egy átlagos használat során, a társaság azonban a vádakat alaptalannak minősítette.
Magyar Telekom Nyrt.
A távközlésben hazánkban piacvezető Magyar Telekom Nyrt. csoport árbevételei 2015 harmadik negyedévében mindössze 0,3 százalékkal, 157,5 milliárd forintról 158,0 milliárd forintra nőttek a magyar szegmenseknél elért bevétel növekedésnek köszönhetően, melyet részben rontott a macedón és montenegrói leányvállalatoknál tapasztalt bevétel csökkenés. A mobil bevételek, csakúgy, mint az előző esztendőben, 4,4 százalékkal mérséklődtek az előző év hasonló időszakához képest, elsősorban a készülékek lettek olcsóbbak. A társaság számára a földgáz-üzletben való részvétel eredménytelennek bizonyult, ezért az elmúlt év közepén kivonult erről a piacról.
Az amerikai cégek viszik a pálmát
A Handesblatt német gazdasági hetilap 100-as céges toplistáján 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel. A top-10-be pedig csak amerikai cégek jutottak be.
Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez bőven meghaladja a magyar lista 500 cégének összes árbevételét. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.
Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely). A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.
