Tordai Bence, a PM szóvivője a legfejlettebb országokat tömörítő OECD adataiból ezzel szemben azt olvasta ki, hogy Norvégiában és Dániában ez az arány 30 százalék fölött van, de még Svédországban is állami alkalmazott a dolgozók több mint negyede. Lázár János helyettese egymillió magyart sorolt az állami fizetésen élők közé, de a számolgatás csak akkor jön ki, ha ebbe a hatalmas számba beleértette az összes közmunkást és az állami cégek alkalmazottait is. Marad 700 ezer közalkalmazott és köztisztviselő, de közülük a digitalizálással karcsúsítható közigazgatásban csak 140 ezren dolgoznak, az egészségügyi és szociális szféra, de még az oktatás, a rendőrség vagy a bíróságok létszámát sem lehet az ellenzéki politikus szerint százezrekkel csökkenteni.
Azt Csepreghy miniszterhelyettes is elismerte, hogy ha a 4 millió hazai foglalkoztatott 10 százalékára, vagyis 400 ezer főre akarják levinni a közpénzen élők létszámát, akkor új munkahelyeket kellene teremteni, ahová viszont csak átképzések után lehetne „átterelni” a dolgozókat, de hogy miként lenne valóság ebből az álomból, nem derült ki.
Azóta többen felvetették, hogy az állami karcsúsítást a központi apparátus, a minisztériumok és háttérintézményeik utóbbi években háromszorosra duzzadt létszámának csökkentésével kellene kezdeni, hisz az ő eltartásuk irreálisan sokba kerül az adófizetőknek. Többeknél kiverte a biztosítékot az is, hogy a nem éppen minimálbéren foglalkoztatott hivatalnokok több minisztériumban év végi jutalomként is nagy összegű Erzsébet utalványt sepertek be. A legtöbbet, 200 ezer forintot éppen Csepreghy Nándor csapata vehette át. Az Origo körkérdésére kiderült, hogy a Miniszterelnökség mellett a földművelésügyi és igazságügyi, a honvédelmi, továbbá a nemzetgazdasági tárcánál is osztottak karácsonyi pulykapénzt, de a Belügyminisztérium és a humántárca alkalmazottai kimaradtak a legutóbbi jutalmazásból.
