Minden eddiginél nagyobb felháborodással reagáltak a BKV beosztott dolgozói a cég vezérigazgatójának napokban tett nyilatkozatára, miszerint "az adófizető állampolgároknak sem lenne megfelelő megoldás, ha alacsonyan fizetett, kevéssé kvalifikált vezetők vezetnék a céget" - közölte az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezetője ezt akkor nyilatkozta, amikor kiderült: a cég vezetői közül sokan havi egymillió forint fölötti fizetést kapnak, a legtöbbet pedig a vezérigazgató keresi, ő csaknem kétmillió forintot kap havonta. Az EKSZ tagjai elsősorban nem is a magas vezetői fizetések miatt háborodtak fel, hanem azért, mert Bolla úgy állítja be, mintha a busás havi apanázs az utasok kényelme miatt járna a BKV-s elitnek.
Nemes Gábor, az EKSZ elnöke visszataszítónak tartja Bolla "pökhendi" hozzáállását, s különösen azt, hogy néhány nappal az ominózus nyilatkozat előtt maga a vezérigazgató kezdeményezett tárgyalást a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban, ahol végül nulla százalékos ajánlatot tett. "Vérlázító, ahogy a cég vezetése lenézi, semmibe sem veszi a dolgozókat" - szögezte le Nemes. Az EKSZ felhívta a BKV figyelmét arra, hogy "a jól fizetett cégvezetés a pénzügyi eredményeket a dolgozók százainak a kirúgása, valamint a jelenlegiek kizsigerelése árán, a kollektív szerződés felrúgása után számos szakszervezeti vívmány elsöprésével, az agyonhajszolt dolgozók hátán taposva érte el".
BKV: újabb létszámleépítés
A BKV-nál ráadásul újabb létszámcsökkentés várható, a felújított 1-es villamos vonalán lévő mozgólépcsők január 1-jén már le is álltak, mivel kirúgták az azokat felügyelő biztonságiakat, bérükre ugyanis nem jutott pénz. Az őrökre azért volt szükség, mert továbbra sem készült el a mozgólépcsők távfelügyeleti rendszere. Az Index úgy tudja, év elejétől a metró biztonsági őri állománya is drasztikus létszámcsökkentésen esik át. Az EKSZ szerint ha az utasok érdekét szolgálja a jól fizetett BKV-s vezetés, akkor ugyanez igaz a dolgozókra is; a kevés fizetésért dolgozó munkavállaló sem tud az elvárt színvonalon teljesíteni.
Az EKSZ januártól 5 százalékos bérfejlesztést és bérfelzárkóztatási programot követel, valamint azt, hogy a kötelező bérezési szintet a vezérigazgató béréhez igazítva, arányosan határozzák meg. Az EKSZ a hasonló okok miatt elégedetlen Vasutasok Szakszervezetével, illetve a sztrájkra készülő miskolci közlekedésiekkel is felvette a kapcsolatot, terveik között szerepel egy országos akcióterv kidolgozása, amelyet a sikertelen bértárgyalások esetén élesítenének.
Miskolcon még tárgyalnak
Miskolcon már csak a sztrájkfeltételekben kell egyezségre jutni, az elégséges szolgáltatásokról ma tárgyal a Miskolci Autóbusz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezete a városi közlekedés fenntartójával, a Miskolc Holding Zrt.-vel, mivel a cég már egy éve csak halogatja korábbi béremelési ígéretét. Zelenka László, a szakszervezet vezetője lapunknak elmondta: a béremelés már nemcsak pénz-, hanem erkölcsi kérdés, annak mértéke - egységesen 3 százalék emelésről van szó - szinte jelentéktelen. A közlekedési cég Zelenka tudomása szerint mintegy 18 milliós pozitív mérleggel zárta az évet. Ennek ellenére mégis a rossz gazdasági helyzettel indokolják a bérfejlesztés elmaradását. "Amikor a főnöki prémiumokról van szó, pozitív a mérleg, amikor a dolgozók béréről, a gazdasági helyzet nagyon rossz. Nem vagyok optimista, de végigjárjuk az utunkat" - fogalmazott Zelenka.
Nincs megállapodás a vasutasoknál
A 2016-os béremelésekről tárgyalások zajlanak a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek között is, a legutóbbira épp tegnap került sor. Az egyeztetés után Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke lapunkat úgy tájékoztatta: továbbra sincs eredmény, a munkáltató szerint nincs lehetőség a bérkövetelés teljesítésére. A vasutas szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig életpályamodell kidolgozását is sürgetik. A MÁV viszont idén 0,5 százalékos béremelést irányzott elő, miközben néhány hete a kormány az állami cégek (így a MÁV) csúcsvezetőinek 2 millió forintban maximált bérét tulajdonképpen megduplázta. Meleg elmondta: folytatják a tárgyalást, ám ha az továbbra sem lesz eredményes, a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközeitől sem riadnak vissza.
