Európai Unió;Oroszország;Egyesült Államok;Iszlám Állam (IS);

- Moszkva új stratégiája

Oroszország szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegeti. Egy szilveszter napján aláírt, s szombaton nyilvánosságra hozott stratégiai papír szerint Oroszország szerepe nőtt a nemzetközi konfliktusok megoldása kapcsán. A dokumentum szerint az Egyesült Államok külpolitikáját viszont támadások érték, mert más szereplők bevonása nélkül lépett fel az egyes konfliktusok során. Ez a fellépés a belpolitikában is ellenreakciókat váltott ki - értékelt a dokumentum.

A Nyugat és Oroszország kapcsolata két év óta meglehetősen feszült, melynek hátterében a Krím-félsziget annexiója áll. A Nyugat azzal is vádolja a Kremlt, hogy hathatós támogatásban részesíti a kelet-ukrajnai lázadókat. Az orosz kormány azonban visszautasítja a vádakat. Az Európai Unió és Oroszország szankciókat léptetett életbe Moszkva ellen, az EU december közepén megrendezett csúcstalálkozóján ennek fél évvel való meghosszabbítása mellett döntött. Az orosz stratégiai dokumentum ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Egyesült Államok és az EU ezzel az ukránok „alkotmányellenes puccsát” támogatják.

Szíriáról nem esik szó a stratégiai papírban, amely az orosz külpolitika legfőbb prioritásait tartalmazza. Ez azért is meglepő, mert Oroszország 2015-ben vált fontos szereplővé a szíriai rendteremtésben. Szeptember 30. óta hajt végre légicsapásokat az országban, amely Moszkva szerint az Iszlám Állam (IS) ellen irányul. Gyakran illették azonban az oroszokat azzal a váddal, hogy a légitámadásoknak csak egy része érinti az IS-t, s az orosz gépek a mérsékelt ellenzék állásait is lőtték. Emberi jogi szervezetek nemrég azt vetették a Kreml szemére, hogy a légicsapásoknak sok polgári áldozata is volt. Ezt Moszkva visszautasította. A szombaton nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentum a 2009-es papír átírt változata, amelyben még nem tettek említést az Egyesült Államokról és szövetségeseiről.

Orruknál fogva vezette a francia adóhatóságokat a két Le Pen, atya és leánya? Legalábbis az a botrány, amely néhány hete témát ad a sajtónak erre enged következtetni. Jelentések szerint több millió eurót kérnek számon a családon, eltitkolt jövedelmeket és vagyontárgyakat, hamisan föltüntetett javadalmakat. A rosszmájúak első hallásra, a nagy port fölvert regionális választások óta rosszmájúak azt föltételezhetnék, hogy a jelenlegi baloldali, szocialista kormányzat „bosszúhadjáratba” kezdett, amiért a szélsőjobboldali Nemzeti Front a decemberi regionális választás első fordulójában a legtöbb voksot zsebelte be, s időlegesen az ország első pártja lett. Ez azonban kevéssé valószínű, az olyan átláthatóan demokratikus sajtóban, amilyen a francia, ennek zajos visszhangja volna.