A Saul fia fél éven át tartó sikersorozat után logikusan jutott el az utolsó előtti lépésig, amely elválasztja az Oscartól. Májusi bemutatkozása Cannes-ban olyan hatalmas nemzetközi elismerést váltott ki, olyan világméretű érdeklődés középpontjába került, amit nem követhetett más, mint hogy 81 ország hivatalos nevezettje közül bekerült az Oscar úgynevezett szűkített listájának 9 várományosa közé. (Legutóbb tavaly történt ez magyar filmmel, de Szász János A nagy füzet című filmje nem jutott tovább az Oscar-jelöltek ötösébe.) A Saul fiához fűzött reményeinket erősítik viszont a nemzetközi fesztiválokon elért eredmények mellett az Amerika-szerte ezekben a napokban napvilágot látó elismerések és toplistás jelenlétek is. Ha a Saul fia ott lesz az idegennyelvű filmek öt Oscar-jelöltje között, azzal 27 évig tartó csend törik meg. Legutóbb 1989-ben Szabó István Hanussen című filmje volt Oscar-jelölt a kategóriában.
Siker Cannes-ban
Nemes Jeles László filmjének példátlan nemzetközi sikere május 14-én indult a Cannes-i Filmfesztiválon, amikor az elsőfilmes magyar rendező bemutatkozását a versenyszekcióban feszült csend, majd feldübörgő, lelkes taps fogadta. Mindez a fesztivál legelején történt, a nemzetközi sajtó mégis már az első pillanatoktól díjesélyesnek kiáltotta ki a Saul fiát. A lelkes elismerések áradata emelte ki a fesztiválok szokott menetéből a rendező, a főszereplő Röhrig Géza és a stáb együttes teljesítményét. Az auschwitzi krematóriumban dolgozó sonderkommandós történetét - azt, ahogy a náci halálgyár köznapi működése közepette megszállottan el akarja temetni egy fiatal fiú holttestét - a nagy világlapok beszámolói rendkívülinek, lélegzetelállítónak, megrendítőnek ítélték. Kiemelve, hogy mindez egy elsőfilmes rendező műve. Ezután még itthon is mindenki a Saul fiáról beszélt.
Most, az Oscar küszöbéhez érkezve különösen fontosnak érezhetjük, hogy a Cannes-i bemutatkozást értékelve kiemelkedően az angolszász és az amerikai sajtó volt hangos a legfelső fokú elragadtatástól. Erős visszhangot váltott ki, hogy milyen új, eddig soha nem látott módon jelenik meg a holokauszt, az auschwitzi halálgyár Nemes Jelesék filmjében. A The Hollywood Reporter erőteljes élményként számol be a filmről. „A náci haláltáborok poklát és borzalmait sosem éreztették még ennyire életszerűen, mint ebben a filmben.” A lap nem csak az elsőfilmes teljesítményt, a „horrorisztikus ábrázolást” emeli ki, arról is beszámol, hogy a Cannes-i bemutató után a nagynevű nemzetközi forgalmazók az óceán mindkét partján repertoárjukon akarják tartani a Saul fiát.
Rémisztően zseniális
A Variety szerint a film „rémisztően zseniális”, hasonlatos ahhoz, mintha végigmennénk Dante poklán. „A Saul fia borzalmas holokausztdráma, ami olyan nyomasztóan és kompromisszummentesen mutatja be a már sokszor ábrázolt témát, ahogyan azt még soha senki nem tette.” Kiemeli, hogy a magyar film mesterien újat mutat a számtalanszor feldolgozott holokauszt témában. A Guardian elsöprő és kiemelkedő teljesítménynek nevezi Nemes Jeles alkotását, kritikájában a legtöbb, azaz 5 csillaggal értékeli. A New York Times az ábrázolás példátlan újdonságát is értékeli: „Nemes Jeles László olyan dolgot mutat meg, amiről azt hittük eddig, hogy képtelenség filmben megmutatni: a kivégzőtábort, egy halálgyárat működés közben.”
A Screen Daily zavarbaejtő, szívszorongató élménynek nevezi a filmet, amely szerinte elmaradhatatlan résztvevője lesz a legfontosabb fesztiváloknak. És igaza is lett, május óta a Saul fia bejárta a világot, nemcsak Európában, Amerikában, hanem a Távol-Keleten is bemutatkozott a fesztiválokon. Közbevetőleg: egy itthoni beszélgetésre Nemes Jeles szinte egyenesen a repülőtérről „esett be”. Előtte Japánban vett részt a Saul fia vetítésén. Elmondta, Ázsiában mindenütt megvették a filmet, ott is érdeklődéssel fogadták az emberek. A személyes találkozásokon azt látta, a közönséget az fogja meg, hogy a történet egy emberről szól, aki megszállottan teljesíteni akarja a küldetését. Ez pedig mindenütt egyformán megérinti a nézőt.
Különleges képek
A magyar sajtót annak idején pillanatok alatt körbefutotta a hír, hogy a Cannes-i zsűri tagja, a szép és érzékeny francia színésznő, Sophie Marceau a film vetítése után azt mondta: „A Saul fia lenyűgöző film, soha nem láttam még ilyet.” Valójában a világon egyetlen néző sem látott még ilyet. Nem csak hogy nem torpan meg a film a krematórium küszöbénél, hanem végig egy olyan sonderkommandóst követ, akinek a feladata beterelni a transzportokat a gázba, majd elszállítani a hullákat az égetőhelyre, végül ellapátolni a hamvakat. A különleges képi megjelenítés miatt a néző ott van Auschwitz eddig tabunak számító részén, a legmegdöbbentőbb módon személyesen van jelen a halálgyár kellős közepén. Ez a film más alkotásokban eddig soha nem tapasztalt újdonsága. Beigazolódik a rendező alaptézise: Auschwitzról nem lehet filmet forgatni, de egyetlen emberről igen. Röhrig Géza olyan Saul, hogy megérdemelte volna Cannes elismerését.
A kezdet tehát páratlanul sikeres volt. A Saul fia már abban is különleges, hogy magyar elsőfilm 48 év óta nem kapott meghívást a Cannes-i Filmfesztivál nagyversenyébe. (Közbevetve érdekességként: 1955-ben Makk Károly a Liliomfival, 1967-ben Kósa Ferenc a Tízezer nappal versenyzett elsőfilmesként Cannes-ban.) Még emeli a tétet, hogy az idén május 24-én - a Cannes-i díjkiosztó gálán - a Zsűri Nagydíját adta át Nemes Jeles Lászlónak a híres dán színész, Mad Mikkelsen. Ez a díj az Arany Pálma utáni legmagasabb elismerés.
Ezen kívül a film elnyerte a nemzetközi filmkritikusok (Fipresci) díját, a neves francia filmtörténész emlékére alapított Francois Chalais-díjat, valamint a film kiemelkedő hangművészetét elismerő Vulcain-díjat, Zányi Tamás munkáját kiemelve. Azóta Erdély Mátyás a mesteri operatőri munkájáért Bronz békát nyert a lengyelországi Bydgoszcz Camerimage operatőri versenyén, az operatőröknek a macedóniai Bitolában rendezett nemzetközi filmfesztiválján pedig neki ítélték a fődíjat.
Elismerések fesztiválokon
A film folyamatosan járja a nemzetközi fesztiválokat. Zágrábban fődíjat, Stockholmban a legjobb rendezőnek járó elismerést nyerte el. Az Anglia több városában rendezett zsidó fesztivál (UK Jewish Film Festival) most először díjazta a legjobb elsőfilmet, ezt Nemes Jeles László munkájának ítélték. Szarajevóban különdíjat, Chalons-Champagne-ban rendezői díjat kapott a film. Nem kapcsolódik szorosan a mostani Oscar-izgalmakhoz, mégis jó hír: Nemes Jeles László a következő filmtervére (Sunset munkacímen) nemrég 50 ezer eurós díjat nyert a TorinoFilmLab rendezvényén.
Az Oscar-jelöléshez reményeink szerint az is közelebb visz, hogy a különböző újságíró társaságok a filmet USA-szerte a legjobbak közé sorolták évi top-listáikon. Az Amerikai Filmakadémia képviselői által megszavazott Oscar/9 után a legütősebb hír, hogy a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a külföldi film kategóriában jelöltjei közé szavazta meg a Saul fiát. Ezzel Nemes Jelesék műve ismét csak egy majd harminc év óta tartó csendet robbantott: utoljára 27 éve volt magyar jelöltje a Golden Globe-nak (ugyancsak a Hanussen). Hogy meglesz-e az Arany Glóbusz, az a január 11-i díjkiosztón derül ki.
Addig lesz még pár átadás. A világ tekintélyes filmszaklapjaként ismert Variety idei felfedezettjei közé választotta Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, s a 10 Directors to Watch (Tíz rendező, akit látni kell) válogatás díját január elején adják át Palm Springsben, a fesztivál idején. A New York-i filmkritikusok grémiuma már január 4-én díjat oszt: Nemes Jeles kapja meg a legjobb elsőfilmes díját. Az International Press Academy (nemzetközi újságíró akadémia) filmes toplistáján az idegennyelvű kategória jelöltjei között van a Saul fia is, a díjat február vége felé adják át, közel az Oscar-osztáshoz. Egy nappal az Oscar-gála előtt lesz majd Santa Monicában a Los Angeles Independent Spirit Award (az L.A. független szellemiség díja) kiosztása is, aminek – megint csak a Hanussen óta először – Nemes Jeles filmjével most újra van magyar jelöltje.
A híres Brit Filmintézet lapja, a Sight &Sound szerint az év 20 legjobb filmje között a 8. helyet foglalja el a Saul fia. És sorolható a különböző filmkritikusi közösségek szavazatának eredménye: a New York-i mellett a Los Angeles-i, a bostoni, a washingtoni, a San Fracisco-i, a chicagói kritikusok szavazták meg a legjobb külföldi filmnek a magyar Saul fiát, és még a nagyhírű National Board of Review of Motion Pictures is a Saul fiát választotta. A Los Angeles kritikusai Röhrig Gézát emelték kis az év legjobb színészének. Toronto, Telluride és Vancouver filmkritikusai is felsorakoznak az amerikai kollégák mellé: a legjobbak közé voksolták az év mérlegelésekor a Saul fiát.
