Aszaddal vagy nélküle? Ez a kérdés foglalkoztatja már hónapok óta azokat a szereplőket, akik a szíriai béketeremtésben érdekeltek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két hete fogadta el azt a határozatot, amely megerősíti a szíriai megbékélésre vonatkozó ütemtervet. A rezolúció elfogadása önmagában már amiatt is nagy szó, mert a BT öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia egyre ritkábban képes közös nevezőre jutni. A dokumentum egyebek mellett országos tűzszünetet ír elő, amely akkor lép hatályba, ha a szíriai kormányzat és ellenfelei megteszik a politikai átmenethez vezető kezdő lépéseket az ENSZ védnöksége alatt.
Az egyik leglényegesebb kérdésben azonban továbbra sincs egyetértés, vagyis abban: mi legyen Bassár el-Aszad elnök sorsa. Ebben a kérdésben teljesen megmerevedtek az álláspontok. Oroszország, amelynek fontos szövetségese Damaszkusz, ragaszkodik Aszadhoz, az Egyesült Államok ezzel szemben elutasítja az együttműködést vele, mondván: döntő szerepe van a szíriai polgárháború kitörésében, amelyben már 250 ezer ember vesztette életét. Angela Merkel egy másfél héttel ezelőtti interjújában csatlakozott az amerikai állásponthoz, viszont Laurent Fabius francia külügyminiszter nem sokkal a november 13-i párizsi merényleteket követően nem zárta ki az együttműködést a damaszkuszi kormányzattal.
Olyan kérdésről van szó, amelyet nem lehet egykönnyen megoldani. Ám egyre több jel utal arra, hogy némi közeledés tapasztalható Európa, illetve a jelenlegi szíriai vezetés között. Miközben eddig ugyanis elképzelhetetlen lett volna az, hogy az európai titkosszolgálatok együttműködjenek Aszad rezsimjével, most irányváltás tapasztalható ebben a kérdésben is.
A Bild napilap számolt be arról, hogy a német titkosszolgálat, a BND ismét állandó jelleggel kíván munkatársakat állomásoztatni Damaszkuszban. A lap szerint a németek e tekintetben legalábbis jelentősen javítani kívánják az együttműködést a szíriai titkosszolgálatokkal. Berlin hozzáállása azáltal változott meg, hogy a német Bundestag december elején jóváhagyta a katonai szerepvállalást Szíriában, azóta már a németek be is kapcsolódtak az Iszlám állam (IS) elleni hadműveletekbe. Az új helyzet Berlinnek egyes kérdésekben egyeztetnie kell Damaszkusszal. Ha például valami baja történne egy felderítést végző pilótának, elkerülhetetlen az információcsere a szíriai kormányzattal.
Németország egyelőre egy évre vesz részt a nemzetközi koalíció munkájában. A Bundestag döntése értelmében az Augsburg nevű fregattot átvezényelték a Charles de Gaulle francia repülőgéphordozó hajó védelmére. A térségbe Tornado felderítő repülők érkeztek, amelyek a dél-törökországi Incirlikben működő NATO-támaszpontról indulnak bevetésre. Német katonák azonban nem lépnek Szíria területére, ennek lehetőségét legutóbb múlt pénteken Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is kizárta.
A német hírszerzés damaszkuszi központjának létesítésére tett előkészületek a német kormányzat tudtával történnek. Igaz, már eddig is voltak találkozók a német és a szíriai titkosszolgálat illetékesei között: információkat cseréltek az Iszlám Állam terrortevékenységéről. A Bild szerint a titkosszolgálati részleget ideiglenesen a német nagykövetség damaszkuszi korábbi épületében helyezik el. Ez biztonsági okokból már 2012 óta üresen áll. A végső döntést 2016 elején hozzák majd meg – közölte a német lap.
A berlini kormányzat egyelőre nem erősítette meg az értesülést. Christiane Wirtz szóvivőhelyettes azt közölte, hogy a hírszerzés ilyen operatív tevékenységérről nem kívánnak állást foglalni. A BND sem válaszolt az AFP hírügynökség ilyen irányú megkeresésére. Mint a hírszerzés fogalmazott, ilyen jellegű információkat csak a kormánnyal és a Bundestag illetékes testületeivel oszt meg. Miközben tehát mindenki elzárkózik attól, hogy információkat osszon meg a témában, nyilvánvaló, hogy valami zajlik a háttérben. Ezt erősítette meg Bassár el-Aszad szíriai elnök nyilatkozata is, aki a NPO 2 hollandiai csatornának megerősítette, több európai titkosszolgálat is felvette a kapcsolatot Damaszkusszal.
A BND egyébként más nyugat-európai titkosszolgálatokhoz viszonyítva a polgárháború 2011. márciusi kitörése után is aktív maradt Szíriában. Legalábbis ezt állította Bernard Squarcini, a francia belső elhárítás egykori vezetője a Valeurs Actuelles című hetilapnak adott nyilatkozatában még a párizsi terrortámadásokat követően. Ez a mondata akkor azért keltett feltűnést, mert az interjúban arra utalt, hogy hasonló lépést kellene megtennie a francia hírszerzésnek is. Párizsban a merényletek után eleve nagyobb igény mutatkozott a rezsimmel való együttműködésre a merényleteket követően, s Squarcini is megállapította, hogy most, amikor különösen fontos lenne az információszerzés az IS ténykedésével kapcsolatban, túl sok időt vesztenek, mert nincsenek ott a helyszínen, s lemaradnak nemcsak a német, hanem a jordániai, orosz, amerikai és a török hírszerzés mögött is.
Véleményét más titkosszolgálati szakemberek is osztják. Az AFP hírügynökség két illetékest kérdezett meg, s mindketten úgy vélték a merényletek kapcsán, hogy kezdeményezni kell az együttműködést Aszad rezsimjével, „függetlenül attól, hogy emberek százezreinek halálát okozta”. „A speciális egységeket azért is hozták létre, hogy akár az ördöggel is egyeztessenek. Ha ezt nem teszik meg, akkor nincs is rá szükség” – fejtette ki Alain Chouet, a DGSE hírszerzés (Direction générale de la sécurité extérieure, vagyis a Külső Biztonsági Főigazgatóság) korábbi vezetője.
Arról ugyanakkor senki sem nyilatkozik: titkos csatornákon folytak-e egyeztetések Damaszkusz és Párizs között azóta, hogy Aszad a kormányerők vérengzései miatt a Nyugat tiltólistájára került. Egy másik francia titkosszolgálat illetékese ezzel kapcsolatban az AFP-nek elmondta, hogy a hírszerzés lényege az: a cél szentesíti az eszközt. „Az információszerzés pragmatikus mesterség. Ha az a benyomásod, egy külföldi titkosszolgálat számodra hasznos értesüléssel rendelkezik, akkor a kormányod hivatalos álláspontját félretéve megszerzed azt, s utána aztán nem mondod el senkinek” – mondta a volt vezető, akinek nevét nem árulta el a francia hírügynökség.
A francia titkosszolgálatnak valamit mindenképpen lépnie kell, mert a párizsi terrortámadások óta súlyos bírálatokkal illették. Törökország több ízben is figyelmeztette Párizst az egyik november 13-i merénylő, Ismail Mostefai radikalizálódására, de a franciák semmiféle visszajelzést sem adtak a törököknek. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig azt állította, hogy ő semmilyen figyelmeztetésről sem tudott. Elismerte azonban, hogy alapvetően szükséges a titkosszolgálatok közötti információcsere. Ez az igény egyébként az elmúlt hetekben más európai országoknál is egyre komolyabban vetődött fel. Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt közölte, hogy az Európán kívüli hírszerző ügynökségek együttműködése is elengedhetetlenül fontos. Ő azonban e kijelentésével elsősorban a török hírszerzéssel való szorosabb kapcsolatokra utalt, s nem a szíriai vonal erősítésére.
Olyan elképzelések is vannak, amelyek szerint közös uniós titkosszolgálat felállítására lenne szükség. Ezt követelte Dmitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi biztosa. Ezt az ötletet azonban lényegében egyik tagállamban sem támogatják. A tagországok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a titkosszolgálati munka nemzeti kompetencia maradjon. Az EU-ban egyelőre csak egyetlen hírszerzéssel foglalkozó szolgálat van, az Intcen, amely az Unió hírszerzési elemzőközpontja. Ez Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője alá tartozik. Ez az ügynökség lényegében semmiféle szuverenitással sem rendelkezik, s a nemzeti hírszerzésekre van utalva.