Barátságtalan akciónak nevezte Gödöllő polgármestere Tarlós István bejelentését, miszerint a főváros nem finanszírozza tovább az agglomerációs közlekedést. Gémesi György lapunknak arról beszélt, a települések közötti tömegközlekedés biztosítása és finanszírozása kötelező állami feladat, ezért számára valójában értelmezhetetlen, miről kellene tárgyalniuk a kormánnyal. Arra emlékeztetett, hogy 1990-ben, amikor a főváros az államtól az eszközökkel együtt átvette a BKV-t, a felek arról állapodtak meg, hogy a HÉV összeköti az agglomerációt Budapesttel. Természetesen a közösségi közlekedést a mindenkori kormány a BKV-n keresztül finanszírozza. Lehet, hogy az ország jelenlegi vezetői elfeledkeztek erről, de Gémesi nem, hiszen ő már akkor is a város polgármestere volt.
Azok a települések, ahol BKV buszok járnak megtehetik, hogy más közlekedési cégekkel állapodjanak meg. A kötött pályán közlekedő HÉV-et azonban Gödöllő nem tudná lecserélni, de a polgármester arra figyelmeztetett, hogy a MÁV sem kér pénzt a településektől. Az esetleges plusz költségeket amúgy sem tudják vállalni, az állam ugyanis már éppen elég feladatot sózott az önkormányzatokra. Csak a kötelező, nem rászorultsági alapon ingyenes óvodai étkeztetés 50 millió forintjába kerül a városnak.
Gémesi érthetetlennek tartja, hogy ha a parlament a kormány javaslatára már júliusban elfogadta a 2016-os költségvetést, Tarlós István és a fideszesek miért nem előbb beszélték meg egymás között a finanszírozási kérdéseket. "Tarlós nyilván befeszített", de ezt a vitát a főpolgármesternek kell az állammal lefolytatnia, az agglomerációs településeknek ehhez a gödöllői polgármester szerint jelenleg nincs köze. Egyébként azt a 11 milliárd forintot, amit eddig erre fordított a főváros, a központi költségvetés elbírja, a települések viszont nem tudnák kifizetni. Aggódva figyeli a fejleményeket. Biztosat nem tud, mivel az érintett polgármestereket a lépésről eddig senki nem tájékoztatta, de kérdezi, miért kell egy fideszes belső vita miatt 300-400 ezer embert hátrányos helyzetbe hozni.
Tarlós kedden jelentette be: ezentúl a főváros nem finanszírozza az agglomerációs közlekedést, arról az érintett településeknek a kormánnyal kell egyeztetniük. Hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni, mindenesetre a BKV finanszírozása továbbra is bizonytalan. Wittinghoff Tamás megérti a főpolgármestert, a közösségi közlekedés működtetése ugyanis állami feladat, ezért ha azt más számára kötelezővé teszi, pénzt is adni kell hozzá. Budaörs polgármestere erről már kedden több rádiónak, napilapnak nyilatkozott. A polgármester szerint nincs sok esélye annak, hogy most az agglomerációs települések egyesével, gyorsan tárgyalni tudnának a kormánnyal, így január elsején akár le is állhat az agglomerációs közlekedés. Bár Wittinghoff biztos abban, hogy ez nem fog megtörténni, mert a következményei katasztrofálisak lennének.
Gyál polgármestere akár perre is megy az ügy kapcsán. Pápai Mihály szintén több helyen elmondta, hogy a mintegy 400 ingázó növeli a főváros GDP-jét, ezért a kormánynak, vagy Budapestnek be kellene tennie az agglomerációs közösségi közlekedés működtetéséhez szükséges 11 milliárdot a BKV büdzséjébe. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnöke is arról beszélt, január elsején nagy valószínűséggel ugyanúgy fog minden közlekedni, ahogy eddig. Gyál egyébként szerződést kötött a BKV-val és ennek megfelelően fizet is a cégnek, a feleknek hat hónapos felmondási idejük van, ezért a város vezetői nyugodtan fogadták a főpolgármester bejelentését.
Karácsony Gergely Zugló PM-es polgármestere ennek kapcsán tegnap nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek. Kifejtette, a főváros ugyan jövőre és 2017-ben a kerületek terhére több pénzt kap a helyi iparűzési adóból, állami szerepvállalás hiányában ennek ellenére még mindig 20 milliárd forint hiányzik majd a BKV kasszájából. "Lenne egy pofonegyszerű javaslatom: a kormány mondjon le a Városliget beépítéséről és az új épületek építésére szánt pénzt a fővárosi közösségi közlekedés támogatására fordítsa" - fogalmazott Zugló polgármestere.